Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Ha elvonatkoztatunk a modern stadionok fóliázott világától, a profizmus lelketlen ridegségét árasztó élvonaltól, a sportmédia futballsztárjainak tünékeny csillogásától, rá kell ébrednünk, a labdarúgás hétköznapi valóságunknak is pontos hőmérője. Kiváltképp, ha falusi közegről beszélünk, ahol a futballmeccs hagyományosan a helybeliek közös ünnepét, találkozási fórumát, identitáserősítő tényezőjét jelenti. Óvatosan használjuk a jelen időt, hiszen a hosszú évtizedeken át fennálló rend egy ideje megbomlani látszik, a szórakozási lehetőségek szélesedésével, a technikai eszközök terjedésével és a helyi kötődések gyengülésével a falu futballcsapatának szerepe fokról fokra átalakult, szimbolikus jelentése gyengült. Mégis, széles társadalmi beágyazottsága révén a futball alkalmas arra, hogy segítségével kitapintsuk és bemutassuk a magyar vidék mindennapjainak változásait, derűjét, humorát vagy éppen nehézségeit, kihívásait.

Ennek szellemében készült a Hátsó füves országjáró sorozat. Barangolás a magyar futball rejtett tájain – szólt a Nemzeti Sport nyomtatott és online felületein megjelent, 2015-ös (autós) és a 2017-es (biciklis) sorozat jelmondata; a látottakat-hallottakat multimédiás tartalomba sűrítő tematikus túra során igyekeztünk a labdarúgás láthatatlan hátországát az olvasókhoz közelebb hozni, és a futballhoz ilyen-olyan szállal kötődő helyiek szemüvegén keresztül az adott település társadalmi, kulturális, néprajzi sajátosságait felvillantani. Érdeklődésünk középpontjában az ember állt, a falusi életforma átalakulását, a történelem viharait, személyes örömeit, drámáit megélt játékos, edző, szurkoló, sportvezető, jegyszedő, bemondó, szertáros, gondnok vagy éppen futballgyűlölő ellendrukker.

Meglepő élességgel rajzolta elénk a labdarúgás a kis települések társadalmi kihívásait; a falusi oktatás küzdelmét, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését, a szabadidős tevékenységek gyökeres átalakulását. A futball a falu tükre: az évek, évtizedek halódása után feltámasztott csapat éppúgy üzenettel szolgál a helyi közösség erejéről, mint a gazzal felvert, elárvult pálya rozsdálló kapuja.

A Hátsó füves sorozat honlapja: http://hatsofuves.nemzetisport.hu/

A sorozat helyszínei (2015): Alsószölnök, Aranyosgyéres (Campia Turzii, RO), Badacsonytomaj, Beloiannisz, Berkenye, Bezdán (Bezdan, SRB), Buzsák, Bükkszentkereszt, Cibakháza, Dunaszekcső, Egerszólát, Fehérvárcsurgó, Galyatető, Gara, Gelsesziget, Hercegszántó, Ják, Kálló, Kehidakustány, Lábatlan, Lapincsolaszi (Wallendorf, A), Lipót, Magyarbánhegyes, Márianosztra, Mátraverebély, Móraváros–Szeged, Múcsony, Nagymaros, Olaszliszka, Ópusztaszer, Pacsa, Pereces–Miskolc, Solt, Végegyháza, Vindornyaszőlős

A sorozat helyszínei (2017): Alsószölnök, Felsőszölnök, Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos, Pankasz, Őrimagyarósd, Zalaszentiván, Pethőhenye, Kehidakustány, Zalacsány, Zalaszántó, Sármellék, Zalaszabar, Balatonmagyaród, Marcali, Nikla, Lengyeltóti, Somogyvár, Felsőmocsolád, Taszár, Szászvár, Véménd, Foktő, Madocsa, Bölcske, Akasztó, Fülöpszállás, Soltvadkert, Bócsa, Csólyospálos, Mórahalom, Ásotthalom, Tóthfalu (Totovo Selo, SRB), Zenta (Senta, SRB), Tápé, Végegyháza, Battonya, Tótkomlós, Telekgerendás, Gádoros, Csabacsűd, Öcsöd, Mezőtúr, Szajol, Nagyiván, Hortobágy, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Józsa, Hajdúsámson, Téglás, Újfehértó, Tiszalök, Tiszaeszlár, Taktaszada, Szerencs, Tolcsva, Buj, Sényő, Demecser, Gyulaháza, Ópályi, Panyola, Anarcs, Pap, Mándok, Kassa (SK), Beregsurány, Túristvándi, Jánkmajtis, Tyukod, Csenger, Rozsály, Garbolc, Beregszász (UA), Nagybégány (UA), Szernye (UA), Kisszelmenc (UA), Nagyszelmenc (UA), Ungvár (UA), Rát (UA)

 

Csillag Péter elhozta a magyar kisfoci világát Kolozsvárra

Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója 2015-ben és 2017-ben járta be keresztül-kasul Magyarországot azzal a céllal, hogy feltérképezze a magyar labdarúgás hátországát, előtérbe hozza az úgynevezett kis focit. Cikksorozatának eszenciáját Kolozsváron is ismertette a 8. Szociológus Napokon.

A 8. Szociológus Napok első előadását Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója tartotta Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei labdarúgó-bajnokságokban címmel. A sportújságíró maratoni hosszúra nőtt vállalkozásának lényege volt előtérbe hozni azt a világot, ahol a labdarúgás még találkozik a "kisember" életével, hiszen a falusi csapatban - ideális esetben - a helyiekért szól a rigmus, dobban a szív.

Csillag Péter elmondta, metodikusan utazta be keresztül-kasul Magyarországot Mirkó István fotóriporter kollégájával. Két-három napot is áldoztak egy-egy településre, itt megpróbáltak lelassulni a budapesti rohanásból a falu ritmusára, elkísérték a játékosokat a munkahelyükre, szóba álltak a helyi kisbolt eladójával, bejárták a pályát. Rengeteg interjút készítettek, aminek a célja volt, hogy az elanyagiasodott nemzetközi labdarúgást ellenpontozandó az embert helyezzék a középpontba. Fel akarták térképezni a láthatatlan hátországot, meg akarták mutatni, hogy a falusi foci sokkal többről szól, mint az az eredménysor, ami megjelenik az újságokban.

DSC 0005

Csillag Péter elmondta, egyetlen olyan településen járt, amelynek soha nem volt focicsapata, a többi faluban vagy volt, vagy jelenleg is létezik szervezett egyesület. A riportsorozat egyik következtetése volt, hogy egyenes összefüggés van a település életrevalósága és a focicsapat megléte között. A közösség erejét nagyon jól jelezte, hogy milyen állapotban van a falu csapata. A jól működő csapat mögött összefogást tapasztaltak, azokban a falvakban az emberek be tudtak állni a csapat mögé.

A pálya, a pálya környéke nem csupán a patinás klubok esetében kultikus hely, ugyanez zajlódik le a falusi csapatoknál is, ahol a pálya 'otthon', a labdarúgástól visszavonult volt játékosok emlékeiben évtizedek múltán is óriási szerepet tölt be. A pályagondnoki munka egy külön rangot jelent a településen. A pályagondnokok helyi beágyazottsága, elköteleződése a falu mellett rendkívül magas.

Csillag Péter helyi kis anekdotákkal érzékeltette a csapat szerepét, a Meccs fontosságát a falu életében. A csapat a falu hadserege, ezért a falu egy emberként áll ki a csapat mögött. Ennek a helyi rangadók esetében van különös szimbolikája, hiszen olyan esetről is hallhattunk, amikor két szomszédos település szerződésben rögzítette, hogy a vesztesnek a mérkőzés után napokig fekete szalagot kellett kifüggesztenie a település határában álló helységnévtáblájára. Látványos megbékélések helyszíne is volt a focipálya, két, évtizedeken át rivalizáló falu vezetői szimbolikusan a kezdőkörben fogyasztották el a húsvéti reggelit.

A kisfoci árnyoldalaira is rálátást kapott a közönség, Csillag Péter szerint a futball megmutatja a társadalom változásait. "Maga az élet, ami a futballcsapat minitörténéseiben lezajlik" - fogalmazott. Így például az osztrák-magyar határ menti településeken az osztrák 7. osztályba járnak át a magyar játékosok 500 euróért játszani, ezzel a megszűnés szélére sodorva saját kis falujuk csapatát. Az anyagi ellehetetlenülés azzal indult be, hogy a rendszerváltozás után felbomlottak a hagyományos futballszerveződési egységek, nincsenek katonai-, üzemi- vagy éppen TSZ-csapatok már. Ugyanis nincsenek nemzetiségi csapatok sem, például a beloianniszi görög csapat is felhígult, csak mutatóban vannak már benne görög nemzetiségűek.

Kivételt talán a cigánycsapatok képeznek, ők a rájuk kényszerített illetve önként vállalt identitás miatt egy külön esetete képeznek. Csillag Péter itt jegyezte meg, hogy mekkora felelőtlenség a magyar labdarúgás vezetői részéről, hogy nem szentelnek kiemelt figyelmet ennek a népcsoportnak, hiszen a jelenlegi magyar élvonalban egyetlen roma származású játékos sem rúgja a bőrt.

A Nemzeti Sport cikksorozatát hatsofuves.nemzetisport.hu oldalon lehet elolvasni.

Moldován Árpád Zsolt
maszol.ro


Nyomtatás   E-mail