Veres Valér: Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok és ami mögötte van

A 2020. februárjában Európában is megjelent Koronavírus járvány. Márciusban Romániában is terjedni kezdett, és hamarosan a WHO világjárvánnyá nyilvánította, mivel a világ legtöbb országában elterjedt. A különböző országokban, eléggé hasonló módon, kijárási tilalmat, közlekedési korlátozásokat vezettek be, és sok helyen felfüggesztették az oktatást. A turizmus és a vendéglátóipar nagyrészt leállt, ezért a népességet nem csupán a megbetegedés, elhalálozás veszélye fenyegeti, hanem a munkanélküliség, elszegényedés, egyes esetekben akár az éhezés, mások pedig a bezártság miatt kerülnek lelki vagy társadalmi szempontból problémás helyzetbe. Az egészségügyi rendszer több szempontból is felkészületlen volt, számos országban, egy gyorsan terjedő járvány kezelésére.

Az előadás elsősorban a világjárvány demográfiai dimenzióit vizsgálja meg, kontextualizálva, a jelenség nagyságrendjének szubjektív és objektív érzékelését próbálja megvilágítani. Az elérhető adatok alapján, egyrészt arra keressük a választ, hogy lehet reális képet festeni egy világjárvány nagyságrendjéről, és azzal járó halálozás jelenségének mértékéről? Továbbá, milyen adat-regisztrációs és percepciós csapdákkal kell megbirkózni, milyen tipikus különbségek figyelhetők meg a különböző országok között? Mikor érdemes abszolút számokat használni, mikor és miért érdemes arányszámokkal, viszonyszámokkal dolgozni? Valójában milyen nagyságrendű volt 2020 május elejéig a, a különböző a Koronavírus-járvány, és hol voltak nagyobbak (eddig) a halandósági adatok más országokhoz képest? Tudunk-e arról valamit mondani, hogy a koronavírus-járvány halandósága magasabb-e a grippa, influenza vagy entero-vírus járványhoz képest?

Mindezekre a kérdésekre szociológusként, demográfusként keressük a választ, azok társadalmi dimenzióit helyezve előtérbe, kevésbé orvosi, epidemiológiaii perspektívából.


Nyomtatás   E-mail

Kapcsolódó előadások