Prazsák Gergő (ELTE) - Európai tolerancia körök

Prazsák Gergő (ELTE) - Európai tolerancia körök

Példátlan gyilkosságsorozat traumatizálta 2008 nyarától egy éven át Magyarország lakosságát. Kutatásaink során a traumák közösségi feldolgozásához kerestünk eszközöket. Olyan módszer kidolgozására tettünk kísérletet, melyben a közösség tagjainak legszélesebb körét próbáltuk művészeti eszközök alkalmazásával bevonni a közösséget ért sebek gyógyításába. Gyermekek számára is eszközöket kerestünk a tolerancia fejlesztéséhez. Mert a tolerancia tanulható.

Az ukrán válság értelmezési keretei - kelet-közép-európai szempontok. - Tálas Péter

Az ukrán válság értelmezési keretei - kelet-közép-európai szempontok. - Tálas Péter

A Szociológus napokon tartott biztonságpolitikai előadás átfogó képet nyújtott az ukrán válságról.

Senki nem tett annyit az ukrán nemzetépítésért, mint Putyin –jelentette ki Tálas Péter,a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója az ötödik Szociológus Napok keretében tartott előadásán. A szakértő szerint nagy valószínűség szerint meg fog bukni a mostani ukrán rendszer is.

Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést

Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést

Miért van télen korcsolyapálya Kolozsvár főtéren? Miért pont a Monostor negyedet és az Íriszt kötötték össze villamossal? Kolozsvár jelenkori városképéről tartottak előadást és városnéző sétát a szociológus napokon.

Kiss Dénes szociológus előbb Kolozsvárnak arról a négy társadalomtörténeti korszakáról tartott rövid ismertetőt, amelyik leginkább meghatározza a jelenlegi arculatát. Beszélt így a középkori városról, a 19-20. századi kapitalista modernizációról, a szocialista urbanizációról, illetve a szocializmus bukása utáni Kolozsvárról. Utána Pásztor Gyöngyi vezetett körbe a városban. Az elsősorban középiskolásoknak szóló esemény az Iskola másként programnak volt a része, de pont őket lehetett a legnehezebben rávenni a részvételre: ebben nyilván a rossz időjárás is közrejátszott.

Hadas Miklós: A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Hadas Miklós: A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Kiindulópontom: a társadalomtudományok nem fordítanak kellő figyelmet a férfiuralom vizsgálatára. Egyes szerzők ugyan utalnak arra, hogy ez az intézmény az uralmi viszonylatok modelljeként fogható föl, szerintem azonban erősebb állítást is megfogalmazhatunk: a nyugati kultúrkörben a férfiuralom minden uralmi viszony meghatározó összetevője. Előadásom célja, hogy egységes narratívába illessze a férfiuralom és a férfibeállítódások átalakulásának hosszú távú történeti dinamikájával kapcsolatos tudásunkat. Amellett érvelek majd, hogy amennyiben a nyugati társadalmak dzsenderviszonylatainak elemzését beillesztjük a komplex társadalmi függőségek összefüggésrendszerébe, arra a következtetésre juthatunk, hogy a középkortól kezdődően alapvetően átalakulnak a mindenkori hegemón maszkulin beállítódások. Gondolatmenetemet három elméleti hagyomány (Connell hegemónmaszkulinitás-felfogása, Bourdieu Férfiuralom című könyve, valamint Elias civilizációelmélete) kritikai újraértelmezése révén kívánom fölépíteni.

Maszkulinitási dekonstrukciós kísérletek és néhány gyakorlatias kérdés - Czire Szabolcs

Korábban a gender studies, majd a nyolcvanas évektől intézményesülő férfikutatások a maszkulinitást történelmileg és kulturálisan meghatározott emberi tapasztalásként, azaz társadalmi konstrukcióként tekintik. Az előadás igyekszik bemutatni néhány szakirodalmi és újabb kutatási törekvést a maszkulinitás dekonstruálására tett kísérletekből, majd ezek elemeire építve próbál meg néhány javíthatatlanul aktivista, azaz társadalmi változást sürgető kérdést megfogalmazni.

László Éva: Az emberkereskedelem arcai Romániában az EU csatlakozás után

László Éva: Az emberkereskedelem arcai Romániában az EU csatlakozás után

Románia élen jár az EU-s tagállamok sorában, ha a kontinensen zajló emberkereskedelemnek akár az áldozatait, akár az elkövetőit vesszük figyelembe. Egyebek mellett ezt állapította meg László Éva pszichológus szombaton, az 5. Szociológus Napokon tartott eladásában.

Új lehetőségek, új kockáztok, tapasztalatlan felhasználók – ezeket a szavakat használták néhány éve a friss internet-felhasználókra, de a meghatározások segítségünkre szolgálhatnak az emberkereskedelem kapcsán is: az utazási szabadsággal járó, a nyugati világ megnyílásával, az új munkalehetőségekkel és életszínvonallal új kockázatok is megjelentek a kilencvenes évek elején rendszerváltó országokban.

Turóczi Ildikó: A malária megmentette Afrikát; de hogyan tovább? Hagyományos és modern a kameruni gyógyászatban

„A malária megmentette Afrikát, a tudósok azok, akik megszállták őt”, hangzott egy malarológia konferencián, Yaoundéban. Így van vajon?

Kamerun összlakosságának 46,2%-a vidéken él. A rurális lakosság létszámát az összlakosság és a városi lakosság számának különbsége adja.

A politikai fővárosban, Yaoundéban és a gazdasági fővárosban, Doualában Kamerun összlakosságának kb. egynegyede tömörül. 100 000 és 1millió közötti lakosságszámmal 13 város rendelkezik, a városok nyomorgó külterületeinek lakói szintén az urbánus közösséghez tartoznak. Modern egészségügyi ellátás szempontjából óriási a különbség a városok és a vidék között. Az összlakosság csaknem felét kitevő vidéki közösségekben élők, és az elszigetelt, törzsi szokásaikat még őrző hegyi királyságok lakói számára alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető az egészségügyi ellátás. Nem képes alternatívát nyújtani a közkedvelt hagyományos natív gyógyításra, és egyelőre nem tudja átvenni ez utóbbi közösségen belüli kiemelt helyét és szerepét. A következőkben ennek lehetséges okait próbálom vázolni.

Látványos ifjúsági szubkultúrák vizsgálata. A kritika és ami a kritika után megmaradt – Patakfalvi Czirják Ágnes

Látványos ifjúsági szubkultúrák vizsgálata. A kritika és ami a kritika után megmaradt – Patakfalvi Czirják Ágnes

Előadásomban a szubkultúra-kutatás elmúlt ötven évét tárgyalom, és azt a hagyományt,amely a birminghami Kortárs Kritikai Kultúrakutatási Központ által képviselt irányokat, elméleti kereteket és fogalmakat összefoglalja. A bemutatásomban tudásszociológiai szempontú szemlélet alapján vizsgálom ennek a "hagyománynak" a globalizálódását, ugyanakkor a birminghami iskola munkáival szemben megfogalmazott kritikák, legitimációs alappá emelésének mechanizmusát. Ennek érdekében bemutatom a kortárs szubkultúrákkal foglalkozó munkák által megfogalmazott kritikákat, ugyanakkor ezeket saját kutatásokból vett tapasztalatokkal fogom illusztrálni és tárgyalni.

Megyesi Boldizsár (MTA TK, Budapest)- A hagyományok felélesztése vagy divatkövetés: az ökológiai gazdálkodás intézményesülése és helyzete Romániában

Az előadásban az ökológiai gazdálkodás intézményesüléséről és jelenlegi helyzetéről hallhatunk Romániában. Az előadó két 2013-15 között készült kutatás eredményei alapján azt elemzi, hogy milyen tényezők, miként alakították ki azt az intézményrendszert, amelyet ma láthatunk.

Péter László: Labdarúgás és média: a hiperreál és a foci pornográfiája

Péter László: Labdarúgás és média: a hiperreál és a foci pornográfiája

Ha a futballra gondolunk, tulajdonképpen a közvetített (mediated) labdarúgás jut eszünkbe: a népesség jóval nagyobb hányada néz tévében meccseket, mint ahányan kilátogatnak a pályára. Ez nem is meglepő, hiszen míg mindenkinek van tévékészüléke, addig relatív kevés azon városok száma, ahol élvonalbeli focicsapat is működik. De rajongóként szerencséjére számos csatornán „belebotolhatunk” a mediált fociba: az elő közvetítések, a tévéhíradók adásai, a meccsek előzetesei, a sportolókkal, edzőkkel, különféle szakemberekkel készített interjúk, a következő forduló trailerei, a betelefonálós és elemző műsorok tucatjai, valamint a sztárfocisták piaci értékének alakulásairól szóló napi tudósítások, a fociklubok írott történetei, a legendás játékosok önéletrajzai, a mindenféle figyelem középpontjában álló sportolók magánélete, szerelmeik és szakításaik, a pletykák és találgatások akarva-akaratlanul „beviszik” a futballt az életvilágunkba, azt mindennapjaink szerves részévé teszik. A média révén...

Lehet-e népszerű az underground és alternatív a mainstream? Értékek és legitimációs diskurzusok a 21. századi magyar alternatív zene körül – Barna Emília

A címben feltett látszólag naiv kérdés az alternatív versus populáris, művészi versus szórakoztató, mainstream versus underground, autonóm versus heteronóm a zene-, illetve általában a kultúrakutatásban jól ismert elméleti dilemmáira utal. Előadásomban a 21. századi magyar alternatív zene szférájához kapcsolódó két jelenségen keresztül vizsgálom a zenei műfajkategóriák konstrukciójának diszkurzív, mediatizált és kollektív-társas folyamatát.

László Éva (BBTE) - Cselédek, szolgák, rabszolgák. Kortárs foglalkoztatási formák a mezőgazdaságban - romániai tapasztalatok

László Éva (BBTE) - Cselédek, szolgák, rabszolgák. Kortárs foglalkoztatási formák a mezőgazdaságban - romániai tapasztalatok

Március közepén robbant a hír, hogy az olasz mezőgazdaságban több ezer nő végez gyakorlatilag rabszolgamunkát, a többségük pedig román állampolgár. Ennek apropóján ismertette az emberkereskedelem hazai részleteit László Éva pszichológus a 7. Szociológus Napokon, Kolozsváron.

Mint korábban megírtuk, az olaszországi rabszolgamunkán tengődő emberek körében gyakori a nemi erőszak, a verés, a fenyegetések különféle formái. A bántalmazások mellé embertelen körülmények járnak: az egyik nő arról beszélt, hogy macskatáppal etették őket és nem engedték, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Éjszakánként pedig a gazda barátai jártak át a munkásszállóra, hogy kedvükre erőszakoljanak meg, akit csak akarnak. A törvények értelmében érvényes szerződés és nyolc óra munkáért napi 56 euró járna, ehhez képest az összeg harmadát is alig keresik meg.