Péter László: Labdarúgás és média: a hiperreál és a foci pornográfiája

Péter László: Labdarúgás és média: a hiperreál és a foci pornográfiája

Ha a futballra gondolunk, tulajdonképpen a közvetített (mediated) labdarúgás jut eszünkbe: a népesség jóval nagyobb hányada néz tévében meccseket, mint ahányan kilátogatnak a pályára. Ez nem is meglepő, hiszen míg mindenkinek van tévékészüléke, addig relatív kevés azon városok száma, ahol élvonalbeli focicsapat is működik. De rajongóként szerencséjére számos csatornán „belebotolhatunk” a mediált fociba: az elő közvetítések, a tévéhíradók adásai, a meccsek előzetesei, a sportolókkal, edzőkkel, különféle szakemberekkel készített interjúk, a következő forduló trailerei, a betelefonálós és elemző műsorok tucatjai, valamint a sztárfocisták piaci értékének alakulásairól szóló napi tudósítások, a fociklubok írott történetei, a legendás játékosok önéletrajzai, a mindenféle figyelem középpontjában álló sportolók magánélete, szerelmeik és szakításaik, a pletykák és találgatások akarva-akaratlanul „beviszik” a futballt az életvilágunkba, azt mindennapjaink szerves részévé teszik. A média révén...

Gyöngyösi Csilla: Az emberi jogok és az iszlám

Milyen viszonyban van az iszlám, mint komplex vallási, kulturális és gondolati rendszer, társadalomszervező erő és koherens világmagyarázat az emberi jogokkal? Mik azok a szempontok, amelyek alapján elemezni lehet a kettő viszonyát. Ellentétben állnak-e az emberi jogok, amelyek modern politikai és társadalmi koncepciók egy, a 7. században kialakult vallással, amely maga is létrehozza tanítását az emberről és az ember jogairól? Hogyan lehet a vallás és az emberi jogok kapcsolatáról beszélni a 21. száadban? Milyen emberi jogi problmák merülnek fel egy olyan társadalomban, amelyben az iszlám a domináns vallás, és az emberi jogok helyzetés mennyire befolyásolja a vallás? Milyen viszonyban van a hivatalos vallás a laicizmussal a muszlim többségű társadalmakban?

Az előadás érinteni fogja azokat a problémákat, ahogy nyilvános terekben ‘az iszlámról’ beszélünk, azt, hogy az iszlám szent szövege, a Korán és más elfogadott szövegei hogyan beszélnek az emberről, mint egyénról, a társadalomról, a nőkről, a vallásszabadságról, a hatalom elleni lázadás lehetőségéről és az iszlám jog alapjáról, a sarí’áról.

 

Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést

Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést

Miért van télen korcsolyapálya Kolozsvár főtéren? Miért pont a Monostor negyedet és az Íriszt kötötték össze villamossal? Kolozsvár jelenkori városképéről tartottak előadást és városnéző sétát a szociológus napokon.

Kiss Dénes szociológus előbb Kolozsvárnak arról a négy társadalomtörténeti korszakáról tartott rövid ismertetőt, amelyik leginkább meghatározza a jelenlegi arculatát. Beszélt így a középkori városról, a 19-20. századi kapitalista modernizációról, a szocialista urbanizációról, illetve a szocializmus bukása utáni Kolozsvárról. Utána Pásztor Gyöngyi vezetett körbe a városban. Az elsősorban középiskolásoknak szóló esemény az Iskola másként programnak volt a része, de pont őket lehetett a legnehezebben rávenni a részvételre: ebben nyilván a rossz időjárás is közrejátszott.

Az ukrán válság értelmezési keretei - kelet-közép-európai szempontok. - Tálas Péter

Az ukrán válság értelmezési keretei - kelet-közép-európai szempontok. - Tálas Péter

A Szociológus napokon tartott biztonságpolitikai előadás átfogó képet nyújtott az ukrán válságról.

Senki nem tett annyit az ukrán nemzetépítésért, mint Putyin –jelentette ki Tálas Péter,a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója az ötödik Szociológus Napok keretében tartott előadásán. A szakértő szerint nagy valószínűség szerint meg fog bukni a mostani ukrán rendszer is.

Pálfi Szilárd: Rugalmasság HR-es szempontból

A részmunkaidő a vagy a rugalmasan kezelt munkaidő kérdése és ennek lehetősége, szükségessége, előnye egy olyan gyakorlati jellegű téma, amely egyaránt érinti a munkadó szférát mint a munkavállalók közösségét. Mindaz, aki nem tartozik bele a két halmaz egyikébe, az elvileg és/ vagy politikailag fejtegeti véleményét.
Egy gyakorlati kérdésre gyakorlati választ kell adni, és erről a témaról érdemes úgy beszélni, hogy az gyakorolható és kézzel fogható legyen.

László Éva: Az emberkereskedelem arcai Romániában az EU csatlakozás után

László Éva: Az emberkereskedelem arcai Romániában az EU csatlakozás után

Románia élen jár az EU-s tagállamok sorában, ha a kontinensen zajló emberkereskedelemnek akár az áldozatait, akár az elkövetőit vesszük figyelembe. Egyebek mellett ezt állapította meg László Éva pszichológus szombaton, az 5. Szociológus Napokon tartott eladásában.

Új lehetőségek, új kockáztok, tapasztalatlan felhasználók – ezeket a szavakat használták néhány éve a friss internet-felhasználókra, de a meghatározások segítségünkre szolgálhatnak az emberkereskedelem kapcsán is: az utazási szabadsággal járó, a nyugati világ megnyílásával, az új munkalehetőségekkel és életszínvonallal új kockázatok is megjelentek a kilencvenes évek elején rendszerváltó országokban.

Maszkulinitási dekonstrukciós kísérletek és néhány gyakorlatias kérdés - Czire Szabolcs

Korábban a gender studies, majd a nyolcvanas évektől intézményesülő férfikutatások a maszkulinitást történelmileg és kulturálisan meghatározott emberi tapasztalásként, azaz társadalmi konstrukcióként tekintik. Az előadás igyekszik bemutatni néhány szakirodalmi és újabb kutatási törekvést a maszkulinitás dekonstruálására tett kísérletekből, majd ezek elemeire építve próbál meg néhány javíthatatlanul aktivista, azaz társadalmi változást sürgető kérdést megfogalmazni.

Szvetelszky Zsuzsanna: HR-esek: hősök vagy áldozatok?

Szvetelszky Zsuzsanna a vállalati informális kommunikáció kutatójaként számos tapasztalattal rendelkezik a megtartás, a bevonzás, a munkáltatói márka és az elkötelezettség rejtett aspektusairól. A huszonegyedik században, a social media korában a beosztott is kommunikál: néha többet, mint cégének a hivatalos kommunikációval megbízott vezetője. Ha megismerjük, mi szervezi ezt a kommunikációt, akkor hatékonyan tudjuk alkalmazni a toborzás és a megtartás folyamataiban is.

Megyesi Boldizsár (MTA TK, Budapest)- A hagyományok felélesztése vagy divatkövetés: az ökológiai gazdálkodás intézményesülése és helyzete Romániában

Az előadásban az ökológiai gazdálkodás intézményesüléséről és jelenlegi helyzetéről hallhatunk Romániában. Az előadó két 2013-15 között készült kutatás eredményei alapján azt elemzi, hogy milyen tényezők, miként alakították ki azt az intézményrendszert, amelyet ma láthatunk.

Látványos ifjúsági szubkultúrák vizsgálata. A kritika és ami a kritika után megmaradt – Patakfalvi Czirják Ágnes

Látványos ifjúsági szubkultúrák vizsgálata. A kritika és ami a kritika után megmaradt – Patakfalvi Czirják Ágnes

Előadásomban a szubkultúra-kutatás elmúlt ötven évét tárgyalom, és azt a hagyományt,amely a birminghami Kortárs Kritikai Kultúrakutatási Központ által képviselt irányokat, elméleti kereteket és fogalmakat összefoglalja. A bemutatásomban tudásszociológiai szempontú szemlélet alapján vizsgálom ennek a "hagyománynak" a globalizálódását, ugyanakkor a birminghami iskola munkáival szemben megfogalmazott kritikák, legitimációs alappá emelésének mechanizmusát. Ennek érdekében bemutatom a kortárs szubkultúrákkal foglalkozó munkák által megfogalmazott kritikákat, ugyanakkor ezeket saját kutatásokból vett tapasztalatokkal fogom illusztrálni és tárgyalni.

Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Ha elvonatkoztatunk a modern stadionok fóliázott világától, a profizmus lelketlen ridegségét árasztó élvonaltól, a sportmédia futballsztárjainak tünékeny csillogásától, rá kell ébrednünk, a labdarúgás hétköznapi valóságunknak is pontos hőmérője. Kiváltképp, ha falusi közegről beszélünk, ahol a futballmeccs hagyományosan a helybeliek közös ünnepét, találkozási fórumát, identitáserősítő tényezőjét jelenti. Óvatosan használjuk a jelen időt, hiszen a hosszú évtizedeken át fennálló rend egy ideje megbomlani látszik, a szórakozási lehetőségek szélesedésével, a technikai eszközök terjedésével és a helyi kötődések gyengülésével a falu futballcsapatának szerepe fokról fokra átalakult, szimbolikus jelentése gyengült. Mégis, széles társadalmi beágyazottsága révén a futball alkalmas arra, hogy segítségével kitapintsuk és bemutassuk a magyar vidék mindennapjainak változásait, derűjét, humorát vagy éppen nehézségeit, kihívásait.

László Éva (BBTE) - Cselédek, szolgák, rabszolgák. Kortárs foglalkoztatási formák a mezőgazdaságban - romániai tapasztalatok

László Éva (BBTE) - Cselédek, szolgák, rabszolgák. Kortárs foglalkoztatási formák a mezőgazdaságban - romániai tapasztalatok

Március közepén robbant a hír, hogy az olasz mezőgazdaságban több ezer nő végez gyakorlatilag rabszolgamunkát, a többségük pedig román állampolgár. Ennek apropóján ismertette az emberkereskedelem hazai részleteit László Éva pszichológus a 7. Szociológus Napokon, Kolozsváron.

Mint korábban megírtuk, az olaszországi rabszolgamunkán tengődő emberek körében gyakori a nemi erőszak, a verés, a fenyegetések különféle formái. A bántalmazások mellé embertelen körülmények járnak: az egyik nő arról beszélt, hogy macskatáppal etették őket és nem engedték, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Éjszakánként pedig a gazda barátai jártak át a munkásszállóra, hogy kedvükre erőszakoljanak meg, akit csak akarnak. A törvények értelmében érvényes szerződés és nyolc óra munkáért napi 56 euró járna, ehhez képest az összeg harmadát is alig keresik meg.

Lehet-e népszerű az underground és alternatív a mainstream? Értékek és legitimációs diskurzusok a 21. századi magyar alternatív zene körül – Barna Emília

A címben feltett látszólag naiv kérdés az alternatív versus populáris, művészi versus szórakoztató, mainstream versus underground, autonóm versus heteronóm a zene-, illetve általában a kultúrakutatásban jól ismert elméleti dilemmáira utal. Előadásomban a 21. századi magyar alternatív zene szférájához kapcsolódó két jelenségen keresztül vizsgálom a zenei műfajkategóriák konstrukciójának diszkurzív, mediatizált és kollektív-társas folyamatát.

Kovács Ágnes: A sportmédia változásai 1990-től napjainkig: a sajtó és a globalizáció hatásai az élsportolók és média viszonyára

Az előadásban az olimpikonok és a magyarországi sajtó alkalmazottjai közötti kapcsolatokat és interakciókat elemzem a következő kulcsfogalmak mentén: tipikus attitűdök, elégedettség és visszautasítás. Nagy általánosságban az elit sportolók és olimpikonok elsődleges célja, hogy megfelelő módon, szinten és körülmények között tudjanak edzeni, hogy a világversenyeken kiváló eredményeket érjenek el. Azonban ezzel párhuzamosan a média kiváltképpen abban érdekelt, hogy közönségük számára figyelemre méltó és olvasottságot-nézettséget produkáló történeteket közvetítsenek, amelyek az olimpikonok szempontjából kedvezőtlenek, kedvezőek, provokatívak, informatívak vagy bombasztikusak, szenzáció-hajhászok lehetnek. Jelen előadásban három lényegi kérdésre keresem a választ.

Prazsák Gergő (ELTE) - Európai tolerancia körök

Prazsák Gergő (ELTE) - Európai tolerancia körök

Példátlan gyilkosságsorozat traumatizálta 2008 nyarától egy éven át Magyarország lakosságát. Kutatásaink során a traumák közösségi feldolgozásához kerestünk eszközöket. Olyan módszer kidolgozására tettünk kísérletet, melyben a közösség tagjainak legszélesebb körét próbáltuk művészeti eszközök alkalmazásával bevonni a közösséget ért sebek gyógyításába. Gyermekek számára is eszközöket kerestünk a tolerancia fejlesztéséhez. Mert a tolerancia tanulható.

Diákelőadások

Diákok előadásai
Március 7, szerda, 11-es terem

15:00 - 15:20 Gál Kata - Gáspár Szeréna: A kolozsvári diákok szexualitása
15:20 - 15:40 Gál Kata: Hogyan (nem) beszél(t)ünk róla? Tabuizált holokauszt
15:40 - 16:00 Dakó Harod: Mobileszközök latens és manifeszt funkciói a mindennapi életben
16:00 - 16:20 György Botond: Az erdélyi magyar humormező aspektusai
16:20 - 16:40 Duduj Szilvia: A kolozsvári elektronikus sport
16:40 - 16:50 Beszélgetés

Doktoranduszok előadásai
Március 8, csütörtök, 7-es terem

15:00 - 15:15 Szabó Júlia (BCE, CT ösztöndíjas): Kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében
15:15 - 15:30 Vita Emese (BBTE, CT ösztöndíjas): Egyensúlyban? Tanulmányok - munka - magánélet összehangolása a fiatal kutatók életében
15:30 - 15:50 Máté Istán (BBTE): Lelkésznők és lelkészfeleségek

 

 

Péter László: Szabadság a hegyen. Tiltott labdarúgás Ceaușescu Romániájában

Az előadás Románia központi részén kialakult „hegyimeccs-nézés” (football gatherings) etnográfiai leírásáról valamint szociológiai értelemzéséről szól. A nyolcvanas években az RTV mint az egyetlen állami televízió a labdarúgó mega-eseményeket (EB, VB, nemzetközi kupák mint UEFA, vagy a Bajnokok Ligája elődje, a BEK) gazdasági és politikai okokból nem sugározta, a médiát maga a Ceaușescu család propaganda célokra kisajátította. Ennek következtében az ország belső régióiban (Székelyföldön, Kolozsváron és környékén, Dél-Erdélyben) a sport és labdarúgó mérkőzések iránt érdeklődő nagyszámú közönség megkereste és kollektív erőfeszítésekkel kialakította a meccsnézés alternatív módját. A lakhelyükhöz közeli magasabb hegyekre-dombokra vonultak ki tömegesen, hogy a szomszédos országok tévécsatornáinak közvetítéseit szerény minőségben ugyan, de a rendelkezésére álló és házilag előállított technikai eszközeivel a hatalom akaratával szembe szegülve azt „befoghassa”.

Hadas Miklós: A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Hadas Miklós: A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához

Kiindulópontom: a társadalomtudományok nem fordítanak kellő figyelmet a férfiuralom vizsgálatára. Egyes szerzők ugyan utalnak arra, hogy ez az intézmény az uralmi viszonylatok modelljeként fogható föl, szerintem azonban erősebb állítást is megfogalmazhatunk: a nyugati kultúrkörben a férfiuralom minden uralmi viszony meghatározó összetevője. Előadásom célja, hogy egységes narratívába illessze a férfiuralom és a férfibeállítódások átalakulásának hosszú távú történeti dinamikájával kapcsolatos tudásunkat. Amellett érvelek majd, hogy amennyiben a nyugati társadalmak dzsenderviszonylatainak elemzését beillesztjük a komplex társadalmi függőségek összefüggésrendszerébe, arra a következtetésre juthatunk, hogy a középkortól kezdődően alapvetően átalakulnak a mindenkori hegemón maszkulin beállítódások. Gondolatmenetemet három elméleti hagyomány (Connell hegemónmaszkulinitás-felfogása, Bourdieu Férfiuralom című könyve, valamint Elias civilizációelmélete) kritikai újraértelmezése révén kívánom fölépíteni.

Máté István: Lelkésznők és lelkészfeleségek

A lelkészi szolgálat folyamatosan változik az egyházi hagyományok, helyi adottságok vagy éppen a korszellem hatására. Nem csoda, hogyha változatosak az egyéni attitűdök is. Mégis a református egyházban végzett szerteágazó munka az intézményes elkötelezettség és a hivatástudat jegyében történik. A lelkésznők gyülekezeti fogadtatása a kifejtett munka függvényében alakul. A lelkészfeleségek munkája gyakran láthatatlan, hiszen közösségi integrációjuk eggyé formálja őket az egyháztagokkal. Jól érzékelhető szereptávolítással találkozhatunk ott, ahol a helyi elvárásokat elutasítva határozzák meg önazonosságukat. A vallási vagy közösségi előítéletek folyamatosan enyhülnek, visszaigazolva a kifejtett munka pozitív hatását.

Szegedi Péter: Hogyan lett Magyarország futballnagyhatalom? Történeti körkép a századfordulótól 1938-ig

Szegedi Péter: Hogyan lett Magyarország futballnagyhatalom? Történeti körkép a századfordulótól 1938-ig

Magyarországon ugyan ma már csak kevesen tekintenek nemzeti ügyként a labdarúgásra, de része kultúrtörténetünknek, s hogy azzá válhatott, mindenekelőtt az Aranycsapatnak köszönhető. Kollektív emlékezetünk őrzi Puskás nevét, része válogatottunk legnagyobb sikere, a londoni 6-3, és legismertebb kudarcunk, az 1954-es világbajnokság döntőjében elszenvedett vereség is. A köztudatban az 1950-es évek focija futballtörténetünk alfája és ómegája, ami előtte volt, arról csak kevesen tudnak, ami azóta történt, hozzá mérjük. Pedig az Aranycsapat sikerei nem voltak előzmények nélküliek. Magyarországon – jelentős angol kolónia hiányában – a nyugatra fekvő országokhoz képest csak jelentős késéssel ismerkedtek meg a sportággal. Azonban a futball az 1897-ben rendezett első nyilvános mérkőzés után rohamos népszerűségre tett szert.

Turóczi Ildikó: A malária megmentette Afrikát; de hogyan tovább? Hagyományos és modern a kameruni gyógyászatban

„A malária megmentette Afrikát, a tudósok azok, akik megszállták őt”, hangzott egy malarológia konferencián, Yaoundéban. Így van vajon?

Kamerun összlakosságának 46,2%-a vidéken él. A rurális lakosság létszámát az összlakosság és a városi lakosság számának különbsége adja.

A politikai fővárosban, Yaoundéban és a gazdasági fővárosban, Doualában Kamerun összlakosságának kb. egynegyede tömörül. 100 000 és 1millió közötti lakosságszámmal 13 város rendelkezik, a városok nyomorgó külterületeinek lakói szintén az urbánus közösséghez tartoznak. Modern egészségügyi ellátás szempontjából óriási a különbség a városok és a vidék között. Az összlakosság csaknem felét kitevő vidéki közösségekben élők, és az elszigetelt, törzsi szokásaikat még őrző hegyi királyságok lakói számára alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető az egészségügyi ellátás. Nem képes alternatívát nyújtani a közkedvelt hagyományos natív gyógyításra, és egyelőre nem tudja átvenni ez utóbbi közösségen belüli kiemelt helyét és szerepét. A következőkben ennek lehetséges okait próbálom vázolni.

Szilárdi Réka: A nemzeti radikalizmus és a kollektív identitás társadalomtudományi vonatkozásai. A Közép-kelet európai újpogány közösségek öndefiníciói

Szilárdi Réka: A nemzeti radikalizmus és a kollektív identitás társadalomtudományi vonatkozásai. A Közép-kelet európai újpogány közösségek öndefiníciói

A nemzeti radikalizmus és vallás kapcsolatának feltérképezése alapvetően olyan transzdiszciplináris feladat, amelyben különböző tudományterületek elméleti és kutatási kooperációja elengedhetetlen. Egyrészről a szociológiai, szociálpszichológiai és antropológiai keretkontextus oldaláról, másrészt a történettudományi és politikatudományi elméletek, különös tekintettel az eltérő nacionalizmuselméletek, annak recepciójának és kritikáinak vetületéből. Az előadás ebben a perspektívában vizsgálja a közép-kelet európai vallási és nemzeti összefonódásokat, illetve a nemzeti radikalizmus kollektív idenitásformáinak kérdéseit.