Erdélyi magyarok zenei preferenciái

Erdélyi magyarok zenei preferenciái

Milyen zenét hallgatnak az erdélyi magyarok? Elsősorban magyart, mert a nyelv az egyik legmeghatározóbb tényező. De vajon Zámbó Jimmy vagy az Edda a népszerűbb?

Ha jó magyar zenét játszol az erdélyi magyaroknak, akkor hallgatni fogják a rádiódat. Mert a fiatalok és az idősek egyaránt meghallgatják az Eddát és az X-Faktorban feltűnt tehetséget is – mondta az erdélyi magyarok rádiós zenehallgatási szokásairól Illés Márton rádiós szakember a 4. Szociológus Napok keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Érvelése szerint a kereskedelmi rádióknak a legszélesebb zenei igényeket kell kielégíteniük Erdélyben, így az olyan műfajok nem férnek bele, amiről eltekernek a hallgatók.

Ugyanakkor a népszerű lakodalmas sem tuti siker, mert egy bizonyos szint alá a rádióreklámokat rendelő üzleti szféra szereplői már nem mennek, így a kereskedelmi rádióknak nem éri meg ezt a lenézett műfajt játszani. A lakodalmas ciki lenne már a MOL-nak, vagy egy másik hasonló nagyvállalatnak. Az Edda a legnépszerűbb, utána pedig Tamás Gábor, majd Zámbó Jimmy következik az erdélyi magyarok kedvenc előadóinak a listáján – mutatta be az erdélyi magyarok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló reprezentatív, kvantitatív kutatás zenei preferenciákra vonatkozó részét Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az előadók megnevezésével készült 2011-es felmérésből az derül ki, hogy a legnépszerűbb műfaj a mai mainstream könnyűzene, majd a táncdal, a ’70-es, ’80-as ’90-es évek popslágerei, a magyar beat együttesek zenei, a rock és a mulatós következik.

A mainstream könnyűzenén kívül, ahol a nemzetközi, főleg angol nyelven éneklők a legnépszerűbbek, minden kategóriában a magyar nyelvű eladók és együttesek zenéit szeretik és hallgatják leginkább. A manapság népszerű könnyűzenei előadók közül Rihannát említették a leggyakrabban, a táncdal műfajában Tamás Gábor és Kovács Kati neve fordult elő a leggyakrabban, míg a retró popslágerek előadói közül Zámbó Jimmyt, az Abba együttest és a Neotont említették a legtöbbször. Meglehetősen konzervatív, retrós az erdélyi magyarok ízlésvilága, kommentálta Kiss az eredményeket, amely szerint erdélyiek ízlése a magyar populáris kultúrához kötődik leginkább, és a magyar médiatérből táplálkozik. A kerekasztalon résztvevő szociológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen kvantitatív kutatásnak megvannak a korlátai, például mellőzi a kontextust, nem mutatja be a zenehallgatási szokásokat, egy házibuliban teljesen természetes lehet, hogy a 90-es évek vicces zeneit is meghallgatjuk, épp azért, mert nevetni és szórakozni akarunk. Zilahi Csaba, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztője ugyanakkor azt jegyezte meg, lehet, hogy csak azokat a neveket említik, de simán előfordulhat, hogy slágereket már nem tudnak tőlük említeni.

Az adatokra reflektálva Illés elmondta, vannak olyan műfajok, ilyen például a mulatós, ami hiába népszerű, elég széles réteg utasítja el, s ha meghallja azt a rádióban egyszerűen mást adást keres, ezért is nem játsszák. Emellett olyan rétegzenék is vannak, például a blues, amit egyszerűen nem vállalnak be rádióba, mert nem hallgatná senki, esetleg kilógna a kínálatukból. „Az Erdély FM-en szoktak olyan zenét is játszani, amit máshol nem, nincs is jelentős hallgatóságuk ahhoz képest, hogy mekkora területen foghatóak” – jegyezte meg Illés. Zilahi szerint a közszolgálati rádió olyan rétegzenét is sugározhat, amit a kereskedelmi rádiók nem engedhetnek meg maguknak, így belefér a népzene, a jazz vagy a komolyzene is.

Nagyjából 330-360 dalra van szükség egy 24 órás műsorhoz a kereskedelmi rádió esetében, ezeket a nagyobb adók teszteléssel választják ki, s csak azt játsszák, ami azon átment – magyarázta a szerkesztési folyamatot Illés, hozzátéve: egyetlen zenei szerkesztő sem kockáztat meg egy rizikósabb rétegzenét, mert nagy az elkapcsolási faktor. Az erdélyi kereskedelmi rádiók anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy teszteljék a zenéiket, ezért általában a szerkesztők kezében van a döntés, hogy mit játszanak. Mivel az emberek azokat szeretik a rádióban hallani, amit már ismernek, általában inkább megvárják, hogy egy új dalt megismerjen a közönség, és csak utána kezdik el játszani.

„Hiába éreztük a Paprika Rádió zenei szerkesztőjével, hogy mennyire ütős Adele Rolling in the Deep száma, amikor az angliai toplista 100. helyen először bemutatkozott. De addig nem játszottuk a rádióban, amíg más be nem törté, ameddig megismerte a közönség már valamennyire” – magyarázta Illés.

Gál László
transindex.ro

 

A kerekasztal résztvevői:

Barna R. Emilia

barnaemilia2005-ben a Szegedi Tudományegyetem angol szakos bölcsésze és tanára, majd 2007-ben szociológia szakon végzett. A University of Liverpool Popular Music Studies programjában doktorált 2011-ben. Disszertációjában az internet és a zenei színterek kapcsolatát vizsgálta az akkori liverpooli indie rock zenekarok online és offline tevékenységének, valamint zenei eseményeknek, fesztiválok online jelenlétének etnográfiai jellegű elemzése révén. Jelenleg egyetemi adjunktus a Budapesti Műegyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén.
Publikációk: http://mycite.omikk.bme.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10015440

 

Patakfalvi Czirják Ágnes

patakfalviczirjakagnesPatakfalvi Czirják Ágnes doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Kultúrakutató Doktori Programjának keretében végezte. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének ösztöndíj kutatója, valamint a sepsiszentgyörgyi Caritas roma programjának munkatársa.

Életrajza és publikációs listája itt érhető el

 

 

 

Kiss Tamás szociológus, demográfus

kisstamas1977-ben születtem Marosvásárhelyen. A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceumban érettségiztem, egyetemi tanulmányaimat a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia szakán végeztem 2000-ben.
2002-ben politikai szakértő diplomát szereztem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen belül működő Századvég Politikai Iskolában, majd 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán megszereztem a PhD fokozatot.
Az egyetem elvégzése után az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén dolgoztam, jelenleg a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, valamint a Kvantum Research piac- és közvélemény-kutató cég módszertani felelőse és társtulajdonosa vagyok.
Nős vagyok, három gyerek édesapja.

Zilahi Csaba, zenei szerkesztő-műsorvezető, Kolozsvári Rádió

zilahicsabaSzerencsésnek mondhatom magam, hiszen a hobbym és a hivatásom ugyanaz: a zene. Középiskolás koromtól zenebolond vagyok, bár akkor nem csak hallgattam, hanem egy szál gitárral a nyakamban műveltem is azt. Bár nem lettem rocksztár, az érettségi előtt megfogalmazott tervem, miszerint az emberek életét a zene segítségével szeretném szebbé tenni, sikerült. A „forradalmi" lendület már 1989. utolsó napjaiban a Kolozsvári Rádióhoz sodort. Azóta szól „Erdély hullámhosszán" egymást váltva a Rockpanoráma, a Metálmánia, a Zenebona, a Zeneterefere és a Slágeróra. Azok számára, akik a zenét nem csak hallani, hanem nézni is szeretik, néhány évig a kolozsvári TV majd a bukaresti TVR 1 csatornáján szerkesztettem a Klip-top és a Rocktáv című adásokat. A lényeg: szóljon a (jó) ZENE!

Illés Márton, rádiós szakember

illesmartonTöbb erdélyi magyar kereskedelmi rádió szakmai koordinátora, reklámhang.

 

 

 

 

 

 

Veres Zsolt

vereszsoltPaprika Rádió, zenei és produkciós vezető, műsorvezető
A zenei szerkesztés és a műsorvezetés mellett reklámokat, szignálokat, sweepereket, promókat...mindenféle ilyen csitt-csatt dirr-durr-os hangizéket gyártok, immár hetedik éve a rádió arculatáért felelek.

 

 

 

 

 

Papp Levente, zenei szerkesztő-műsorvezető – Kolozsvári Rádió, egyetemi hallgató BBTE Szociológia Kar, HR szak

pappleventeTizenöt éve a Slágeróra társműsorvezetője, a Slágerlista szerkesztő műsorvezetője. Az új magyar zenék felelőse a Kolozsvári Rádióban. Dolgozott két évig az írott sajtóban is (Krónika), a TVR3-an sugárzott Slágerkoktél című műsora a legnagyobb ratinget érte el a csatorna magyar nyelvű műsorai között. Évekig volt erdélyi hanglemezkiadók promóciós menedzsere, illetve külkapcsolatokért felelős munkatársa. Jelenleg másodéves egyetemi hallgató a BBTE Szociológia és szociális munkás kar HR szakán

Kapcsolódó előadások