Kerekasztal beszélgetés
Hétfő 18:40–20
Résztvevők: Horváth István (BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet), Kapitány Balázs (KSH Népességkutató Intézet, Budapest), Kiss Tamás (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár), Pásztor Gyöngyi (BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet). Moderál: Veres Valér (házigazda, BBTE)
Kiindulópontok
A 2021. évi romániai népszámlálás közzétett ideiglenes adatai szerint az ország 19 milliós népessége egy relatíve nagy, két és félmilliós, kulturális arculat (nemzetiség, anyanyelv és vallási kötődés) nélküli népességet tartalmaz. Az adatbázisokból átemelt, „ismeretlen nemzetiségű” romániai népesség nyelvi-kulturális eloszlása joggal foglalkoztathatja mind a szakembereket, mind a közvéleményt. Vajon ezeknek mi a nemzetiségük, hiszen ennyi ember nem lehet bizonytalan a nemzetiségi kötődésében. Adódik tehát az a kérdés is, hogy ezek közül hány lehet magyar nemzetiségű? Tény ami tény, az RMDSZ széleskörű kampányának tulajdoníthatóan, valószínűleg, ezen népesség soraiban alulreprezentáltak a magyarok, de ezt csak akkor tudjuk közelebből szakszerűen megbecsülni, amikor részletes megyei és településsoros nemzetiségi népességi adatokat is közzéteszik. Ezek a nemzetiségi és anyanyelv nélküli adatsorok több forrásból álltak össze, adatfelvételi és módszertani jellegű problémákból származnak. Ismeretes, hogy „közel” egymillió személyt emeltek át az állami adatbázisokból, és még további, másfél millió, egyébként megkérdezett személynek sem lett valahogy nemzetisége, feltehetően az online, digitális kérdezéstechnikai okokból. Így végül országos szinten csupán 16,56 millió személynek ismertették a nemzetiségét, és 2,48 millió személyről azt közölték, hogy vagy nem nyilatkozott a nemzetiségéről, vagy a statisztikai „átemelés” miatt erről nincs adat. Ez a nagymértékű adathiány Románia vonatkozásában legalább is szokatlan. Emellett, nem kis mértékben okoz összehasonlítási gondokat korábbi adatokkal, a nemzetiségek lélekszámát illetően. Összehasonlításul, hogy a hasonló problémák máshol is adódnak, de látszólag más okokból, így Magyarországon a nemzetiségükről nem nyilatkozók száma 2011-ben meghaladta az egymilliót (14%), bár ott korábban (2001-ben 5%) is lényegesen nagyobb volt a hajlandóság a nemzetiségük elhallgatására (lásd Népszámlálás 2011 – 19. Műhelytanulmányok – KSH https://www.ksh.hu › nepsz2011 › nepsz_19_2011)
Ezen problémák jobb megértéséhez, nmezmetközi kontextualizálás céljából is szervezzük e kerekasztalt, az alábbi kérdéseket járva körül.
A kerekasztalon megbeszélendő kérdések:
1. Európában számos országban rögzítik népszámláláskor a nemzetiségi-nyelvi kötődést, identitást. Ez sok esetben csak a migrációs hátterű népesség beazonosítására szolgál (lásd white British vs. egyéb, UK). Leszámítva a bevándorlókat, mennyire jellemző még Európában és az észak-atlanti világban a népesség etnikai-nemzetiségi és nyelvi kötődésének, identitásának a rögzítése? Amennyiben ebben egy hanyatlást, változást észlelünk, milyen okokat lehet felhozni?
2. Amint már hallottuk, olvastuk is korábban, egyes országokban már a korábbi népszámláláskor is a népesség jelentős része (akár egytizede), különböző regiszterekben, de nem válaszolt, nem nyilatkozott az etnikai-kulturális kötődéséről. Romániában ez először most a 2021. évi népszámláláskor jött ilyen mértékben a felszínre (már 2011.-ben is találkoztunk a jelenséggel, de akkor még nem vetődött fel ilyen élesen), módszertani okokból ugyan, de a népesség 13-14 százalékának nem ismerjük a nyelvi, nemzetiségi és vallási kötődését sem. Milyen hatással lesz ez az állapot a nemzetiségek demográfiai és szociológiai kutatására?
3. Romániai vonatkozásban már készültek becslések arra vonatkozóan, hogy az “ismeretlen nemzetiségűek” csoportját szétosztjuk a nemzetiségükről nyilatkozók között. Mennyire járható út ez, mennyire alkalmas a nyelvi és vallási kötődésre kiterjeszteni? Milyen veszélyekkel, csapdákkal járhat ez a megoldás közép- és hosszú távon?
4. Vannak-e más, alternatív megoldások, lehetőségek a nemzetiségi, nyelvi közösségek kvantitatív szociológiai és demográfiai vizsgálatára, a népszámlálási korrekciók mellett, ezek milyen korlátokkal kell szembenézzenek, az új helyzetben (népszámlálások használhatatlansága)?