Az előadás során arra törekszünk, hogy az elmúlt tizenöt év ifjúságkutatásai alapján bemutassuk az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét.
Az utóbbi évtizedekben számos elmélet született azzal kapcsolatban, hogy a társadalmak hagyományos osztályalapú tagolódását felváltotta a fogyasztásalapú tagolódás, azaz az egyének társadalmi helyét egyre inkább a fogyasztás jelöli.
Kutatási kérdésünk a fent említett dilemmából indult ki, hogy ha le akarjuk íri az erdélyi magyar fiatalok rétegződését, akkor elégséges a hagyományos paradigma, ami a foglalkozás, a munkaerőpiaci helyzet alapján mutatja meg az egyéneknek helyét a társadalomban, vagy segítségül kell hívnunk az új struktúra-koncepciót, amely fogyasztási mintázatokkal írja le a társadalmat.
Az előadás során reflektálni fogunk arra, milyen változások következtek be a fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerő-piaci és iskolázottsági helyzetében. A fiatalok státushelyzetét hogyan befolyásolják a különböző szocio-demográfia jellemzők, mint nem, életkor, településtípus, iskolai végzettség, illetve mindezek hogyan változtak az ezredfordulót követően.