Bevezető gondolatok
A társadalmi problémák általában társadalomtudományok kiemelt vizsgálati tárgyát képezik. A társadalmi jelenségeknek (negatív megnyilvánulásainak, közvetlen következményeinek, illetve közvetett hatásainak) van tehát egy olyan önállóan is kutatható osztálya, amelyek megoldandó nehézségeket okoznak a társadalom egésze vagy annak egy jól körülhatárolható része számára. A szakirodalom a társadalom „tökéletlenséget sokféleképpen értelmezte és modellezte: tekintette a patológiának (Durkheim, 1978), konfliktusnak (Marx, 1957; Dahrendorf, 1994), dezorganizációnak (Wirth, 1928; Thrasher, 1963; Thomas–Znanieczki, 2001), integrációs problémának (Luhmann, 2000; Geertz, 2001), diszfunkciónak és anómiának (Merton, 2002), illetve legitimációs válságnak (Habermas, 1994).
Van azonban a társadalmi problémáknak egy olyan rendkívüli köre, amelyek rendkívüliségük okán messze túlmutatnak a társadalom tökéletlenségén: az elmúlt két évre jellemző Covid19 okozta pándémia, mint krízis, valamit a nyomában kirobbant ukrajnai háború olyan globális problémák (Fuller-Myers, 1941; Teodorescu, 1998), amelyekre a társadalmaink egyáltalán nem voltak felkészülve s amelyek közvetlen vagy közvetett hatásai mindenkire kihatottak-kihatnak. Az általános helyzetet csak súlyosbította, hogy a két globális krízis minden átmenet nélkül követte egymást, sőt, talán közöttük számos kapcsolatot is lehet(ne) azonosítani.
A fent említett krízisek, mint átfogó negatív változásfolyamatok magas fokú kockázatokat és rendkívül alacsony fokú társadalmi stabilitást eredményeznek, amelyek mind társadalmi-makro, mind pedig egyéni-mikro szinten éreztetik hatásukat. Utóbbi szinten elidegenedést, bizonytalanságot, bizalomvesztést és fejlődési krízist (Erikson, 1950), társadalmi szinten pedig gazdasági válságot, menekültválságot, politikai instabilitást, pusztulást és a globális világrend átalakulásának kezdetét eredményeztek – hogy csak a legfontosabbat említsük.
Társadalomtudományok és társadalmi változás
Úgy véljük, hogy ezek az átütő erejű negatív fordulatok a szociológiára, illetve a szociológia tárgyára is közvetlenül kihatnak, hiszen az új keretek új felvetéseket és módosult vizsgálati témákat is teremtenek. A jelenlegihez hasonló extrém helyzetekben az aktuális problémák felé is kell fordulni, a diszciplína rendelkezésre álló lehetőségei és eszköztára függvényében. Erre késztet a társadalmi felelősség és a nagyközönség érdeklődése is.
Az idei Szociológus Napok egyik célja, hogy a társadalomtudományok sajátos megközelítésében a krízisre valamint ezek azonosítható következményeire reflektáljunk, a kérdésben értő meghívottak segítségével.
