Bevezető gondolatok

A társadalmi problémák általában társadalomtudományok kiemelt vizsgálati tárgyát képezik. A társadalmi jelenségeknek (negatív megnyilvánulásainak, közvetlen következményeinek, illetve közvetett hatásainak) van tehát egy olyan önállóan is kutatható osztálya, amelyek megoldandó nehézségeket okoznak a társadalom egésze vagy annak egy jól körülhatárolható része számára. A szakirodalom a társadalom „tökéletlenséget sokféleképpen értelmezte és modellezte: tekintette a patológiának (Durkheim, 1978), konfliktusnak (Marx, 1957; Dahrendorf, 1994), dezorganizációnak (Wirth, 1928; Thrasher, 1963; Thomas–Znanieczki, 2001), integrációs problémának (Luhmann, 2000; Geertz, 2001), diszfunkciónak és anómiának (Merton, 2002), illetve legitimációs válságnak (Habermas, 1994).

Van azonban a társadalmi problémáknak egy olyan rendkívüli köre, amelyek rendkívüliségük okán messze túlmutatnak a társadalom tökéletlenségén: az elmúlt két évre jellemző Covid19 okozta pándémia, mint krízis, valamit a nyomában kirobbant ukrajnai háború olyan globális problémák (Fuller-Myers, 1941; Teodorescu, 1998), amelyekre a társadalmaink egyáltalán nem voltak felkészülve s amelyek közvetlen vagy közvetett hatásai mindenkire kihatottak-kihatnak. Az általános helyzetet csak súlyosbította, hogy a két globális krízis minden átmenet nélkül követte egymást, sőt, talán közöttük számos kapcsolatot is lehet(ne) azonosítani.

A fent említett krízisek, mint átfogó negatív változásfolyamatok magas fokú kockázatokat és rendkívül alacsony fokú társadalmi stabilitást eredményeznek, amelyek mind társadalmi-makro, mind pedig egyéni-mikro szinten éreztetik hatásukat. Utóbbi szinten elidegenedést, bizonytalanságot, bizalomvesztést és fejlődési krízist (Erikson, 1950), társadalmi szinten pedig gazdasági válságot, menekültválságot, politikai instabilitást, pusztulást és a globális világrend átalakulásának kezdetét eredményeztek – hogy csak a legfontosabbat említsük.

Társadalomtudományok és társadalmi változás

Úgy véljük, hogy ezek az átütő erejű negatív fordulatok a szociológiára, illetve a szociológia tárgyára is közvetlenül kihatnak, hiszen az új keretek új felvetéseket és módosult vizsgálati témákat is teremtenek. A jelenlegihez hasonló extrém helyzetekben az aktuális problémák felé is kell fordulni, a diszciplína rendelkezésre álló lehetőségei és eszköztára függvényében. Erre késztet a társadalmi felelősség és a nagyközönség érdeklődése is.

Az idei Szociológus Napok egyik célja, hogy a társadalomtudományok sajátos megközelítésében a krízisre valamint ezek azonosítható következményeire reflektáljunk, a kérdésben értő meghívottak segítségével.

A hibrid hadviseléstől a totális háborúig: az átalakuló Kelet-Európa

Fedinec Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont (Budapest)

Jó harminc éve Fukuyama arról értekezett, hogy a két világrend szembenállásának megszűnésével – a hidegháború végével – tulajdonképpen véget ér a történelem. Fukuyama legfőbb bírálója, Huntington ezzel szemben úgy vélte, hogy a civilizációk összecsapása következik. A Szovjetunió látszólag békés felbomlása a térségben befagyott konfliktuszónákat hagyott maga után, melyeket Oroszország támogatása tart életben, s ugyancsak Oroszország léptette új szakaszba ezt a konfliktusos helyzetet, amikor 2014-ben nyíltan és a világpolitikában akkor még tulajdonképpen megrendítő következmény nélkül beavatkozott Ukrajna belügyeibe, 2022-ben pedig háborút indított az ország ellen. Több mint két hónappal a háború kitörése után nyilvánvaló – a következmény bármely forgatókönyv esetén, hogy Kelet-Európa nem lesz a régi, s ennek már most hatása van a globális politikára is.

A romániai gazdaság monitorizálása az egymást követő válságokban

Nagy Bálint Zsolt, BBTE Kolozsvár

A BBTE Közgazdasági Karán a Covid világjárvány elején elindított Covid RoEiM átfogó gazdaságmonitorizálási projekt főbb tanulságairól illetve az orosz-ukrán háború Romániára gyakorolt hatásáról szóló előadás.

Az orosz-ukrán háború stratégiai következményei

Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Az orosz-ukrán háború a poszthegemoniális nemzetközi hatalmi rend konfliktusai közé illeszkedik, az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott nemzetközi hatalmi státusz quo-t megkérdőjelező konfliktusok sorába. A háború tétje korántsem csupán Ukrajna jövője, hanem – többek között –az is, hogy hoz-e, s ha igen, mekkora fordulatot a nemzetközi rendszerben? Visszatér-e a nagyhatalmi érdekszféra-politika, és a háború, mint e politika eszköze? Az előadó emellett arra a kérdésekre is igyekszik választ fogalmazni, hogy miért kényszeríti e háború Európát – szélesebb értelemben a Nyugatot – az Ukrajna mellett kiállásra mindaddig, amíg Oroszország stratégiai vereséget nem szenved?

Járvány és válság – rászorultsági és segítési viszonyok a COVID-19 első hulláma idején

Zakariás Ildikó, Társadalomtudományi Kutatóközpont (Budapest) (társszerző Sik Domonkos)

A koronavírus-járvány első hulláma nem csupán egészségügyi, politikai és gazdasági kihívásokkal járt. Alapvető szinten dinamizálta azokat a formális és intézményes szolidaritási viszonyokat is, melyek a rászorultság és a segítségnyújtás kereteit kijelölik. A 2020 tavaszán kialakult válsághelyzetben egyszerre tűnt valószínűnek e kötések átrendeződése, erőforráshiány következtében történő eróziója és az új támogatási formák felbukkanása. Kutatásunkban e dinamikák feltérképezésére vállalkoztunk: arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a járvány nyomán kialakuló kihívások milyen hatással voltak a privát és intézményes (beleértve állami, piaci és civil) aktorok által végzett segítési interakciókra. E célból egy online kérdőíves adatfelvételt végeztünk, melyben a rászorultság dimenzióit, a kapott segítség paramétereit; a segítségnyújtás formáit egyaránt megpróbáltuk felmérni, továbbá demográfiai, strukturális és attitűdváltozók segítségével magyarázni.

Krízisek árnyékában: a járványhelyzet társadalmi hatásai, a válság mint fejlődési lehetőség

A segítő szakmákat, így a szociális munkát is, rendkívüli módon ’helyzetbe hozta’ az utóbbi években több hullámban érkező válság-időszak: előbb a pandémia, majd az ukrajnai háború. Hogyan néz szembe ezzel a helyzettel a szociális munka, mint szakma, milyen startégiákat tud alkalmazni, van-e ideje és alkalma újakat kidolgozni a gyorsan váltakozó kihívások sorozatában?

Szolidaritás és vészhelyzet dialektikája: a társadalmi szolidaritás formái, motivációi és hatásai a COVID-19 járvány idején

Zsigmond Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont (Budapest)

Az előadás a koronavírus-járvány elsőhulláma alatt kialakult szolidaritás formáit,motivációit és hatásaitérinti. Arra akvalitatív kutatásra épül,amely a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpontban valósult meg,és kapcsolódott a Kisebbségkutatóintézetben végzett korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz.A szolidaritást legfőképpen közvetlen segítségnyújtásként értelmeztük, ugyanakkor vizsgáltuk a segítő cselekvéshez kapcsolódó értelmező narratívákat is, amelyek a felelősség, a válság által megvilágított strukturális problémák és az elérni kívánt változások kérdéseit isérintették.Az előadás során kitérnék a kultúra és szabadidő területéről érkező szolidaritási kezdeményezésekre, mint ahagyományos értelemben nem a szolidaritási mezőhöz tartozóaktoroksegítségnyújtásitípusaira.

Vidéki térségek kihívásai

Vidéki térségek kihívásai

A harmadik napon (május 13, péntek), Vidéki térségek kihívásai témában a BBTE Településfejlesztésben alkalmazott szociológia Mesteri képzés napjára kerül sor. Ezen a napon az Aranyosszéki terepkutatás eredményei mellett a vidékfejlesztés kihívásairól, lehetőségeiről hallgathatunk előadásokat, kerekasztal beszélgetést.