Csütörtök, 2021. május 13.

16:15 - 17:30

Az oktatás online térbe költözésével belépett a digitalizáció azoknak az otthonába is, akik munkájának sajátossága nem tette ezt szükségessé. Az oktatás három szereplője – diák, tanár és szülő – alkalmazkodó képességét ugyancsak próbára tette, amikor egyik napról a másikra felborult a megszokott rend, az órák, a tanulás megszokott menete gyökeresen megváltozott, az óvodák, iskolák gyermekmegőrző funkciója leállt. Hogy fogunk erre az időszakra visszaemlékezni? Változtatott-e mindez valamit azon, ahogy az oktatásról általában és a tanintézmények szerepéről, feladatairól gondolkodunk? Egyértelműen negatív volt-e ez a tapasztalat, amit megpróbálunk gyorsan elfelejteni vagy vannak olyan tanulságok, amelyeket érdemes megőriznünk és hasznosítanunk akkor is, ha vissza tudunk térni a dolgok régi, jól bejáratott menetéhez? Ezek lesznek azok a kérdések, amelyeket meghívottjainkkal – akik között vannak középiskolai és egyetemi oktatók, tanulók és egyetemi hallgatók – megpróbálunk körbejárni a kerekasztalbeszélgetés során.

Meghívottak: Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója; Keszeg Anna, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet egyetemi adjunktusa; Szabó Júlia, a BBTE, Qualitas Központjának kutatója; Lázár Beáta, Országos Magyar Diákszövetség Kommunikációért felelős elnökségi tag; Kónya Csilla, a BBTE, diákképviselője; Lázár Botond, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium XII.es diákja.

moderál: Dávid Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, BBTE Magyar Szociológia és Szociális munka Intézet.

Csütörtök, 2021. május 13.

19:05 - 20:30

Meghívottak: Csata Zsombor és Székely Levente. Szerzők: Veres Valér (szerkesztő), Geambașu Réka, Vita Emese, Kiss Dénes, Szabó Júlia, Dániel Botond és Rusu Szidónia.

Szerda, 2021. május 12.

19:00-20:00

A telekommunikációs technológiák megjelenésük óta növekvő mértékben épültek be a vallásgyakorlatba. E folyamattal párhuzamosan, különösen az internet elterjedését követően, egyre gyakrabban feltett kérdéssé vált, hogy e műszaki jellegű változások vajon milyen mértékben alakítják át magát a vallási tapasztalatot is. A koronavírus-pandémiával járó mozgáskorlátozások e folyamatot hirtelen felgyorsították. Számos egyház hívek tömege számára vetette be az új technológiát. Bár kezdetben ez egy rövidtávú, ideiglenes megoldásnak tűnt, a járvány elhúzódásával az online eszközök alkalmazása jóval hosszabb távú lett. Mi több, használatuk során számos pozitív tapasztalat is felhalmozódott, amelyek következtében sok lelkész e módszerek utólagos megőrzése mellett döntött.

Az online technikák vallásgyakorlatban való alkalmazására vonatkozóan a pandémia kitörése óta több kutatásra is sor került. Kerekasztalbeszélgetésünkben három ilyen kutatás eredményeinek megbeszélésére kerül sor. A kolozsvári Valláskutató Intézet szociológusai az erdélyi történelmi egyházak lelkészei és hívei körében mérték fel az online egyházi szolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokat, melyekről Kiss Dénes számol be. Rosta Gergely egy hasonló, magyarországi jezsuiták vonzáskörébe tartozó, zömmel katolikus népességen belül végzett kutatás eredményeit összegzi, Máté-Tóth András pedig egy lelkészek körében végzett európai összehasonlító kutatás magyarországi eredményeit foglalja össze.

Szerda, 2020 május 6.

A világjárvány okozta krízishelyzet olyan aktuális kihívás, ami valódi próbája a szociális  munka rezilienciájának. Az ellátó rendszer legmegterheltebb, legtöbb kockázatot hordozó ágazataiban segítő szakemberek és önkéntesek a bentlakásos szociális intézmények,  idősellátás,  a marginális csoportokkal, szerfogyasztókkal, erőszak áldozataival dolgozók. Hogyan birkóznak meg a krízishelyzettel, milyen megoldásokat találnak, melyek azok a gyakorlatok és módszerek, amelyek 30 évvel ezelőtt is érvényesek voltak és melyek azok, amelyek az ‘itt és most’ kihívásaiban minősülnek érvényesnek. Ezekre a kérdésekre keressük a választ azokkal az elméleti és gyakorlati szakemberekkel együtt akik a frontvonalon dolgoznak.

Kedd, 2020. május 5. 17,00 – 18,30

A munka és magánélet egyensúlyának megteremtése krónikus és nyomasztó törekvése volt a járvány előtti életünknek, ami pedig azóta akutan ránk szakadt, arra csak alakulnak a fogalmaink. Kerekasztalunk mindazonáltal nem erre a kérdésre kívánja a figyelmet ráirányítani, hanem arra, hogy miként függ össze a jobbára csak középosztályi körben vizsgált munka-magánélet összeegyeztetés a gondoskodás általános kapitalista leértékelésével, az idősek, gyerekek, betegek és szegények gondjainak egyénekre, családokra, jobb esetben lelkes civilekre hárításával, vagy éppenséggel az Ausztriába különvonaton útnak induló szociális munkások kiszolgáltatottságával. Arról fognak az egyes témák szakértői a számok tükrében, de alulnézetből is beszélni, hogy miként, milyen szociális rendszerrel vágtunk neki Romániában a járvány és a nyomában alakuló válság kezelésének, foltozhatja-e a közösségi jótékonykodás a foghíjas jóléti államot, milyen erőforrások hiányoznak az idősgondozásból, és hogyan néz ki most az élet a társadalom peremén.

A második kerekasztal keretén belül Kiss Tamás erdélyi szociológus moderálásával a szociológia gyakorlati alkalmazhatóságának különböző vetületeit járjuk körül, olyan szociológiát végzett személyekkel akik a társadalomszervezésben töltenek be szerepet. Meghívottaink között szerepel Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is.

Az első kerekasztalon Hadas Miklós, magyarországi szociológus, a KVSC szurkolótábor vezetője és más érintett szereplők a foci társadalmi vonzatairól beszélgetnek kötetlenül, arra irányítván a figyelmet, hogy a foci mennyire szoros kapcsolatban áll a kollektív identitástudattal azáltal, hogy képes tömegeket mozgósítani és lehetőséget kínál az érzelmek nyilvános kifejeződésére. Aktualitása napjainkban is jól érzékelhető.

Mit jelent a kemény munka, a céltudatosság, a kitartás, hogyan lesz élsportolóból tudományos kutató? A kolozsvári 8. Szociológus Napok záróeseményén ezekről a kérdésekről beszélt Kovács Ágnes olimpiai bajnok, kétszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok, sokszoros Világkupa-győztes, örökös magyar bajnok úszónő. - Kustán Magyari Attila írása a maszol.ro-n

Kovács Ágnes mint a 8. Szociológus Napok rangos meghívottja kedden már beszélt a tudományos kutatásáról, a sajtó és a globalizáció hatásairól az élsportolók és média viszonyára. Csütörtök este – a rendezvény záróeseményén – Péter László szociológussal beszélgetve karrierje tanulságait osztotta meg a közönséggel.

,,Kolozsvár regionális főváros" - Kerekasztal beszélgetés (a Szociológia Kar kis épülete, Plugarilor /Szántó utca 34. szám)

Kolozsvár elnyerte 2015-re az Ifjúsági Főváros címet. Esélyes-e a kultúrális fővárosi címre, hát arra, hogy régió központ legyen? Mik a feltételei, negatív és pozitív hozadékai?
A regionalizáció kérdését körbejárva, a lehetséges válaszokat helyi neves szakemberek vitatják meg március 21-én este 8-órától a Szociológia Egyetem nagytermében. (Plugarilor/ Szántó utca 34 szám.) Várunk minden érdeklődőt.