Előadásomban ízelítőt szeretnék adni arról, hogy erdélyi kisvállalatok digitalizációs projektjeiben miket tapasztaltunk, melyek a digitális átalakítás tipikus céljai, megvalósításai és kihívásai. Leginkább CRM és ERP szoftverek bevezetése alkalmával összegyűjtött tapasztalatokról lesz szó. Mindezt vállalati és munkavállalói szemmel is áttekintjük. A végén meg arra keressük a választ, hogy a rohamos tempóban megjelenő új digitális eszközök (legfőképp a mesterséges intelligencia) milyen változásokat hozhat.

Az elmúlt harminc évben a szülők migrációja és annak a családi környezetre gyakorolt hatása etikai vita tárgyát képezte Kelet-Európában. Ez idő alatt a gyermekeket gyakran szociális árváknak, a külföldön dolgozó szüleiket pedig elhanyagolónak állították be. A legújabb kutatások és tapasztalatok azonban a szülői migráció hatásainak összetettebb képét tárták fel, a hátramaradt gyermekekre való hatás tekintetében is.

A CASTLE - Children Left Behind by Labour Migration[1], egy folyamatban lévő (2021 júniusa - 2023 decembere) projekt melynek célja a jelenség még árnyaltabb megértése, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna esetében. Ennek keretében egy átfogó, participatív kutatást végeztünk melyben gyermekjóléti megközelítéssel vizsgáljuk a transznacionális családok működésének a szűkebb és tágabb családtagokra, más fontos személyekre és családi kapcsolatokra gyakorolt hatását. A társkutatók a kutatási folyamat minden szakaszában részt vettek: a képzésben, az adatgyűjtés megtervezésében, a kutatási résztvevők toborzásában, az adatok elemzésében és az eredmények terjesztésében. Az előadás ennek a munkának a folyamatát, kihívásait és eredményeit szemlélteti, a romániai tapasztalatok alapján.

A különböző, hátrányos helyzet kompenzálására létrejött szervezetek számos kihívással küzdenek. A közelmúltban lezajló társadalmi, gazdasági változások érzékenyen érintették ezen szervezeteket. Nincs ez másként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Roma Szakkollégium esetén sem. Előadásunkban megvizsgáljuk azokat a szervezeti jellemzőket, erőforrásokat melyek lehetővé tették a sikeres alkalmazkodási stratégiák megvalósítását. Megvizsgáljuk, hogy az alkalmazkodás során hogyan változtak meg a szervezet céljai, a környezet változásai hogyan hatottak a szervezet működésére

Tekintettel arra, hogy a vállalatok egyre inkább a HR agilis és digitális átalakulására összpontosítanak, a legjobb módja az átalakulásnak a digitális transzformáció. Ennek adatközpontú módon történő végrehajtása számos előnnyel jár. Csak egy példa: egy adatvezérelt HR-funkció könnyen előrevetíthei a tehetséghiányt, jobban fel tudunk rá készülni. Erről és egyéb példákról is, szerdán!

Az előadás egy 2021 novemberében végzett telefonos reprezentatív kérdőíves kutatás alapján próbálja feltérképezni a tudományellenességet befolyásoló tényezőket a romániai és a romániai magyar népesség körében. A különböző magyarázó modellek mellett azt is vizsgálja, hogy milyen mértékben köthető a COVID-19 védőoltás elutasítása a tudományellenesség fogalmához és melyek a meghatározó különbségek a románok és romániai magyarok között.

Előadásom az erényetikai érvelés lehetőségeire kérdez. A gondolatmenet az erényetikai és a deontológiai megközelítés különbségeinek vázolásából indul ki. Ezt követően olyan perspektívák körvonalazására vállalkozik, amelyekben a társadalomtudomány és az erényetika egymást szervesen kiegészíthetik. Végül annak a kérdésnek járok utána, hogy az erényetika milyen szerepet tölthet be a szakmaelméleti háttér megalapozásában.

Jelen tanulmány témája a tinédzserek rugalmas alkalmazkodási képességének (rezilienciájának) fejlesztése, osztályfőnöki órák keretében. A szakirodalom számos reziliencia elméletet ismertet, melyek közül a dolgozat empirikus részében az ökológiai megközelítés keretében dolgozunk, mely kiemeli a támogató kapcsolatok szerepét a rezilienciában. Mivel a kutatások is alátámasztják, hogy a jó osztálytársi és tanár-diák kapcsolatok elősegítik a diákok kihívásokkal való sikeres megküzdését (Frisby, Hosek & Beck, 2020), a tanulmány egy ilyen típusú munka eredményeit célozza bemutatni. A dolgozat elméleti részében a reziliencia fogalma, a beavatkozás elméleti megalapozása, a hátrányos helyzetű fiatalok romániai kontextusban valamint néhány beavatkozási módszer kerül bemutatásra.

A cigánysággal kapcsolatos dialógusokban többször szerepelnek olyan roma életutak, amelyekben az egyén valamiképpen ki tud emelkedni halmozottan hátrányos helyzetéből. A sikeres cigányokkal kapcsolatos társadalomtudományos kutatások fókuszában két fő kérdés állt: milyen szocializációs tényezők indítják el az egyéneket a mobilitási pályákra, illetve, megtartható-e a cigány identitás a mobilitásban.

Az óvodai iskolai segítés új intézmény Magyarországon. A szakemberek, akik ezt a munkát végzik valamely szociális képzési formában szerezték a diplomáikat. Előadásomban az általuk folytatott egyéni, csoportos és közösségi munkát, valamint a velük végzett szupervízió tapasztalatait ismertetjük. Bemutatjuk a találkozások szupervízori, coach-i és mentori elemeit, azok arányát, és a két végzettség közötti különbségek jellemzőit.

Az UPLIFT projekt – Urban PoLicy Innovation to address inequality with and for Future generaTions, azokat a makro és mikro tényezőket vizsgálja, amelyek az egyenlőtlenségek kiéleződését, a városi szegénység kialakulását és fennmaradását erősítik. Ennek keretében Sepsiszentgyörgy egyike annak a 8 európai városnak, ahol széleskörű kvalitatív kutatás zajlott a helyi fiatalok (15-29) szociális sebezhetőségeinek feltárására, amelyek különböző fokú kirekesztettség, társadalmi kiszolgáltatottság kialakulásához járulnak hozzá. Három meghatározó terület elemzésével (oktatás, munkavállalás és lakhatás) és három releváns célcsoport bevonásával az esettanulmány azokra a mechanizmusokra világít rá, amelyekkel az emberek mikro-, azaz egyéni szinten eligazodnak az egyenlőtlenség dimenzióiban.

A szuburbanizáció a jelenlegi városnövekedés, valamint a nagyvárosi területek átszerveződésének talán legfontosabb aspektusa. A jelenség arra vonatkozik hogy új lakóhelyek létesülnek a klasszikus értelemben vett városon kívüli területeken, ahova a megfizethetőbb, kényelmesebb, tágasabb, kevésbé zajos és szennyezett otthon keresésének reményében a városi fehérgalléros és többnyire középosztályhoz tartozó népesség kiköltözik. A szuburbanizáció folyamatában létrejövő új lakónegyedek (szuburbiák) szervesen kapcsolódnak a városhoz, hiszen az ittlakók többsége a munka, az életmód és életstílus szempontjából a városhoz kötődik: ott dolgozik, oda viszi gyereket óvodába, iskolába, oda jár szórakozni és populáris vagy magaskultúrát is ott fogyaszt - azaz munka és szabadideje jelentős részét a városban tölti.

A tréning jellegű foglalkozáson a résztvevők megtapasztalják a kapcsolati háló szerveződési sajátosságait. Saját élményt szereznek a kapcsolatainkban megjelenő „terjesztés”, „növekedés” jelenségéről, annak előnyeiről, és hátrányairól. Közvetett és közvetlen módon fókuszba kerül a kapcsolati hálóban rejlő erőforrások tudatos kihasználásának, kiaknázásának lehetősége is. Ezeket az élmények aktualizáljuk a szociálisan hátrányos helyzetű célcsoportokat jellemző segítői munkára is.