A technológiai innovációt a közgazdaságtan, gazdaságföldrajz és regionális tudomány egyaránt a gazdasági fejlődés legfontosabb tényezőjének tekinti. Ezt a helyzetet árnyalja a társadalmi innováció irodalmának az elterjedése. Érdekes, hogy az innováció társadalomtudományi diadalmenete egyenlőtlenül tükröződik egyes államok területi politikájának prioritásai között. Itt elsősorban Európa nyugati és keleti államai között húzódik szakadék.

A szülés, születés témája évtizedek óta közéleti viták középpontjában áll. Míg azonban a politikai diskurzusok a demográfiai problémákra, a népesség fogyására helyezik a hangsúlyt, addig a feminista mozgalmon belül az utóbbi évtizedben megjelent egy olyan diskurzus, amely a reproduktív ügyek közül a szülés és az ellátás minőségét, illetve a nőközpontú ellátást emeli ki. A szülészeti ellátásban a nőközpontú szemlélet egyfelől egy nemzetközi diskurzusba ágyazódik, amelynek központja az evidenciaalapú orvoslás és a partneri kommunikáció, amelyet a grassroots mozgalmak számonkérnek az intézményeken.

A zakát, amely az iszlám előírásai szerint muszlimok által muszlimoknak kötelezően adandó alamizsna, az iszlám öt alappillérének egyike. Malajziában, ahol az állami és vallási intézmények szoros együttműködésben kormányoznak, és az iszlám a hivatalos államvallás, az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a zakátra vonatkozó iszlám jogszabályok terén.

Az utóbbi években több nemzetközi kutatás fordult a demenciával élő időseket gondozó családok felé. E kutatások jelentős része a gondozó családtag stresszterhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta (Zarit et al., 1985; Aneshensel et al., 1995; Kaplan, 1996; Zarit et al., 2005).

A romániai gyermekvédelmi rendszer az elmúlt három évtizedben mélyreható átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követően elindult reformok célja az elavult, túlzsúfolt állami intézményrendszer felszámolása, valamint a gyermekek számára családiasabb, személyre szabottabb gondozási formák kialakítása volt. A 2004-es gyermekvédelmi törvény kulcsszerepet játszott e folyamat intézményi és jogi kereteinek megerősítésében. Ennek hatására 2024-re a gondozásban lévő gyermekek többsége már családi típusú ellátásban (nevelőszülőknél, rokonoknál vagy kisebb lakásotthonokban) részesül. A reformfolyamatban a civil szféra is egyre hangsúlyosabb szerepet vállalt, különösen a megelőzés, a reintegráció és a szociális szolgáltatások biztosítása terén.

Milyen oktatási és szociális szolgáltatások elérhetők a romániai kisgyerekes családok számára és hogyan befolyásolja ezek konfigurációja a társadalmi egyenlőtlenségeket? Előadásomban az állami oktatási és szociális szolgáltatások helyi konfigurációit térképezem fel a kritikus szociálpolitika „assemblage”-fogalma segítségével (Clarke, 2008; Clarke et al., 2015), rámutatva a hátrányosabb helyzetű családokat megcélzó szolgáltatások inkoherenciájára, ellentmondásaira, kiszámíthatatlanságára.

Why has Romania-Europe's growth champion in the past two decades- exhibited persistently high poverty levels compared to its East European peers who joined the European Union?

A méltányosság szó ritkán fordul elő a vezetőink nyilatkozataiban, és még ritkábban a finanszírozási szabályokban, rendelkezésekben, és majdnem teljesen hiányzik az egészségügy területéről, különösen mikor az erőforrások elosztásáról van szó. Az elemzés célja két szolgáltatásformán (akut kórházi fekvőbeteg-ellátás és otthoni beteggondozás) keresztül számszerűsíteni, hogy mennyire csorbul a méltányosság a jelenlegi romániai finanszírozási szabályokban, és ezeknek milyen következményei vannak a lakosság egészségügyi ellátására.

A HIFA-Románia Egyesület bemutatása: alapítás, célcsoport, programok, tevékenységek, tervek, célok, döntéshozatalban való részvétel
A szervezet együttműködési stratágiái a városi tanáccsal, polgármesteri hivatallal, a Maros Megyei Szociális Igazgatósággal, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósággal, illetve a megyei tanáccsal.

A régió országaiban a szexuális nevelés helyzetét a politikai irányvonal és társadalmi értékek határozzák meg. Csehországban a tananyag része a reproduktív egészség, a „beleegyezés” témája és nemi egyenlőség. Kevésbé vitatott tananyag, de az LMBTQ+ témák körül időnként viták alakulnak ki, a téma viszonylag rövid ideig maradt a köznapirenden.

A szervátültetés témaköre a társadalomban kevéssé ismert, részben azért, mert ritka és speciális egészségügyi beavatkozásról van szó, amely csak kevés ember életét érinti közvetlenül. Ugyanakkor olyan intézményi és társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek révén jól láthatók az egészségügyi ellátórendszerek szerkezeti jellemzői, a prioritásállítás logikája és az erőforrások elosztásának gyakorlata.

Az elmúlt években a Lung Cancer Europe (LuCE) több áttekintést nyújtott azokról az akadályokról, amelyekkel az európai tüdőrákos betegeknek kell megküzdeniük. A legutóbbi, magyarországi adatokat is tartalmazó jelentés az edukáció, a kommunikáció és a közös döntéshozatal fontosságára összpontosított. A jelentés célja, hogy mélyebb ismeretekeink legyenek a betegek preferenciáiról és igényeiről, valamint feltárjuk azokat az lehetőségeket, amelyekkel további támogatást tudunk a tüdőrákban érintett emberek számára biztosítani.

Miközben napjainkban egyre több szó esik az akadémiai diskurzusban közösségi kezdeményezésekről és participatív gyakorlatokról városi terekben, a gondozás, a térbeliség és a közösségek metszéspontja viszonylag kevéssé tárgyalt téma. A városok vizsgálata során hasznos eszköz lehet a társadalmi infrastruktúra (Latham & Layton, 2019) fogalma, amely olyan terekre, létesítményekre, intézményekre és közösségekre utal, amelyek lehetővé teszik a társadalmi kapcsolatokat a városi környezetben, és hozzájárulnak a város működéséhez a befogadás, az autonómia, a hozzáférhetőség és a mobilitás tekintetében.

Mit jelent a „jóléti állam” mint fogalom és politikai-intézményes realitás ma, Romániában? Hogyan alakult a „társadalmi minimum” kérdése a globális gazdasági krizis árnyékában? Hol látható a “kettős mérce” a munka és szociálpolitikában és milyen társadalmi hatásokat okozhat?

Az antropológiaoktatás bevezető előadásain rendszerint egyfajta kiindulópontként fektetjük le azt az alaptételt – ami a tudomány holisztikus megközelítését is kitermelte –, hogy a kultúra egyes elemei összefüggnek egymással, egy teljes rendszert alkotnak. A klasszikus antropológusok felismerése, hogy nem vizsgálható úgy bármely nem-európai közösség sem, hogy csak egyetlen intézményre vagy gyakorlatra összpontosítunk, mert a terep maga teszi megkerülhetetlenné azt, hogy egyúttal figyeljünk a politikai, gazdasági vagy rokonsági rendszerekre is. Ez volt Sharon Hays számára is a fő kiindulópont 1996-ban megjelent könyvében, a The Cultural Contradictions of Motherhood címűben, az anyaság szociológiai vonatkozását vizsgálók egyik alapművében: miként magyarázható az, hogy míg az anyaság/szülőség – ameddig csak visszalátunk a történelemben – mindig összhangban volt az adott kor kulturális és társadalmi berendezkedésével, ez látszólag éppen az elmúlt évtizedekben kérdőjeleződik meg.

Az előadás a szociális ellátórendszerben dolgozó szakemberek mozgásterét kívánja vizsgálni az érintettek perspektívájából, arra is választ keresve, hogy ez a mozgástér miként befolyásolja az ellátás célzottságát és minőségét. A bemutató áttekinti a romániai szociális szolgáltatások rendszerét, amely a 2011. évi CCXCII. törvény egységes keretében működik (lsd. még a 1998./XXXIV., illetve a 2005./CCCL. jogszabályokat) és elemzi a segítő szakemberek gyakorlati tevékenységét meghatározó tényezőket.