Elemzés/elmélkedés/kritika Kolozsvár köztereiről, tájépítészeti szemszögből. Az előadás célja a megfelelő kérdések keresése és feltevése, mintsem olyan rögtönható csodagyógyír eladása, ami nem létezik. Megpróbálja minél pontosabban meghatározni azokat a faktorokat, amelyek a köztereket érintik és befolyásolják, illetve megpróbál egy ideális elvet vagy helyzetet megfogalmazni.
Az EU-ban a munkavállalók - akik reggelente bejárnak valamilyen munkahelyre - átlagosan fél óra alatt elérnek oda. Hány percet tart ez Kolozsváron? A munkahelyre közlekedés irányának milyen változásai mérhetők és ennek melyek a következményei? A munkábajárás eszközei: gépkocsi vagy tömegközlekedés? Csúcsforgalom egész nap? Van-e eltérés a hét különböző napjai között?
Előadó: Michael Gentile, Professor of human geography, Department of sociology and human geography, University of Oslo
After having spent decades in the academic penumbra, and as a result of a series of political shocks in the mid-2010s (Brexit and Trump), over the past few years conspiracy theories have come to the center of attention within the social sciences. Sensing that my own discipline of human geography could have something to contribute, in the first part of the lecture I will develop a novel conceptual framework for the analysis of conspiracy theories and conspiracy belief from a spatial or geographical perspective. This will serve as a point of departure for the subsequent empirical exploration of conspiracy belief based on a case study conducted in Mariupol, Ukraine, in 2020.
Előadó: Rusu Szidónia szociológus, doktorandusz (BBTE), jelenleg a TIB és a SciLink Foundation kutatója. Kutatási területei: digitális egyenlőtlenségek, mentális egészség az akadémiai szférában
Az előadás során kísérletet teszünk arra, hogy bemutassunk pár Kolozsvárt átszövő hálózatot, körbejárjuk azok természetét, s megnézzük, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az offline terekhez.
Előadó: Simó Irma, klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember, szupervizor
Hogyan alapozzuk meg tudatosan a reziliens és innovatív szervezeti kultúra fejlesztését? Milyen szempontokra kell figyelnünk, hogy a szervezeti kultúránk is jól alakuljon és az alkalmazottak mentális egészségének védelmét is szolgáljuk? A szervezeti kultúra domináns mértékben befolyásolja a szervezetek innovációs potenciálját a szervezeti tagok által elfogadott értékeken, normákon és hiedelmeken keresztül. Hogyan lehet segíteni az alkalmazottaknak, hogy a mentális egészségük megőrzése, az innovatív és reziliens működésmód hozzáadott értékként jelenjen meg a szervezeti kultúrájukban? Milyen kompetenciákat érdemes fejleszteni a munkavállalók körében a munkahelyi jóllét optimálisabb elérése, megélése érdekében? Mi a teendő egy munkahelyi szuicíd krízis fellépése esetén? Melyek lehetnek a szuicíd veszélyeztetettség jelei munkahelyi környezetben? Az előadásom során ezen kérdések mentén tárjuk fel a munkahelyi mentális egészségmegőrzésre irányuló törekvések és az interdiszciplináris együttműködésre inspiráló válaszok egy részét.
Előadó: Sisak Tamás, építész
2022 elején Gyalu, Szászfenes, Kolozsvár és Apahida települések összefogtak, hogy a Kis-Szamos mentén nem-motorizált közlekedési folyosót (gyalogos, biciklis és ami még belefér), illetve zöldövezet/ park-láncolatot hozzanak létre. Ambiciózusan hangzik? Ezzel még nem is mondtunk semmit, hiszen országos szinten egyedülálló kezdeményezés, ami egyedülálló együttműködést és mélyreható paradigmaváltást igényel, valamint lehetőséget teremt egy kortárs szemléletmód megvalósítására a természeti övezetek managementjét illetően: hogyan lehet az élővilág és az emberi civilizáció harmonikus együttélését megteremteni? A kezdeményezés szokatlanul nagy kihívások elé állít minden szereplőt: politikai döntéshozókat, tervezőket, civil aktivistákat, - és igen, a nagyközönséget is.
Előadó: Timár Judit, Ny. tudományos főmunkatárs. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, Békéscsaba.
Miközben a városkutatásokban egyre nagyobb figyelmet kap a városmegújítás, revitalizáció, az a kritikai szemlélet jóval lassabban nyer teret, amely felismeri, hogy például a szociális rehabilitáció is újratermelhet társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket, társadalmi kiszorítással járó dzsentrifikációt eredményezve. Az előadás főleg magyarországi példákon keresztül igyekszik szemléltetni, hogyan változtak a kelet-közép-európai kontextusra is érzékeny dzsentrifikációkutatások céljai, kérdésfeltevései az okok keresésétől a társadalmi hatások vizsgálatán át az ellenállás tereinek tanulmányozásáig. Megmutatja, hogyan járulhat hozzá e térfolyamat jobb megértéséhez a kritikai társadalomelméletek alkalmazása, így az egyenlőtlen térbeli fejlődés, a tér társadalmi termelésének elmélete vagy feminista megközelítések felhasználása.