Az utóbbi években több nemzetközi kutatás fordult a demenciával élő időseket gondozó családok felé. E kutatások jelentős része a gondozó családtag stresszterhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta (Zarit et al., 1985; Aneshensel et al., 1995; Kaplan, 1996; Zarit et al., 2005). A demenciával élőket gondozó családok terhelődésének vizsgálatára Romániában 2015 és 2017 között került sor (Kiss, 2020). A kutatás innovatív módon több adatfelvételt is magába foglalt: interjút a primer gondozó családtaggal (Szabó, 2000; Kiss, 2020), a családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatát (Szabó & Kiss, 2015; Kiss, 2020), valamint az emlékezeti és viselkedési problémák értékelését (Kiss, 2020). Utóbbi a demenciával élő személy viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. A kutatás kiterjedt továbbá a primer gondozó családtag terhelődésére (Kiss, 2020) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűdökre (Kiss, 2020). A kutatás eszköztára kiegészült egy hatüléses fókuszcsoporttal is (Kiss, 2020).
A fenti kutatás eredményei a 2018-ban Romániában útjára indított Alzheimer Café-sorozat elindításához is hozzájárultak. Alzheimer Cafét Hollandiában szervezett először dr. Bere Miesen 2014-ben, ugyanabban az évben Magyarországon is elindult (dr. Menyhárt Miklós szervezésében). Romániában négy évvel később dr. Kiss Gabriella indította útjára, Gyergyószentmiklóson, a Gyulafehérvári Caritas által fenntartott Szent Erzsébet Idősek Otthonában. Országos viszonylatban 2018-tól napjainkig húsz település vált nyitottá az Alzheimer Cafék megszervezésére. Jelenleg Erdélyben kilenc aktív Alzheimer-kávézó működik, ahol átlagban több mint 30 család vesz részt. Az Erdélyi Alzheimer Café Egyesületet 2023 őszén jegyezték be. Célja olyan szociális fejlesztő, nevelő és oktató tevékenységek szervezése, melyek a demenciával élők és családjaik támogatását és védelmét szolgálják, életminőségük javítását. Az egyesület kiemelt törekvése segítő szakembereket bevonni a támogató folyamatba.
Egy frissen végzett fókuszcsoportos kutatásban arra kerestük a választ, hogy miképpen vélekednek az Alzheimer Cafék gyakorlati hasznáról azok a személyek, akik rendszeresen részt vesznek az alkalmakon. Hasonló kutatás volt már Magyarországon is, Kucsera Csaba és Holpert Anna szervezésében. Romániában első ízben a gondozókkal az első fókuszcsoportos kutatásra 2015-ben került sor, és annak érdekében, hogy az Alzheimer Café hatékonyságának vizsgálni tudjuk, azt 2025-ben megismételtük. Az adatok feldolgozásához narratív elemzést használtunk (Fehér, 20210; Kiss, 2020), arra keresve a választ, hogy a tíz évvel ezelőtt azonosított negatív terhelődési mutatók mellett melyek azok a pozitív erőforrásmutatók, amelyek az Alzheimer Cafék hasznát tükrözik.
