Előadásomban a populáris kultúra magyarországi pozícióját, átalakulását a kreatív iparágak tágabb keretén belül tárgyalom a 2010-es évektől napjainkig. Előadásomban azonban szeretnék kitérni a magyarországi kreatív iparágak tágabb keretére is, bemutatva, hogy az államilag támogatott kulturális termékek milyen fogyasztói ideával dolgoztak, dolgoznak, hogyan képzelik el a saját közönségüket és ebben milyen változásokat lehet megfigyelni. Ezzel a vizsgálati szemponttal a populizmus nemzetközi szakirodalmának kritikáját is szeretném adni, ami osztályperspektívából amellett érvel, hogy a populista vezetők közönsége, a populista tartalmak fogyasztói kifejezetten az alsóbb, elnyomott rétegekhez köthetők. Az elemzés alapját a 2019-2022 között folytatott populáris zene és populizmus kapcsolatát elemző kutatás adja (https://musicandpopulism.eu). A bemutatott tartalmakon a megcélzott közönség reprezentációjának változása jól lekövethető, illetve az a folyamat is, amit Anna Schwenck német társadalomkutató, az orosz fiatal vállalkozói réteg vizsgálata nyomán flexibilis autoritarianizmusként (flexible authoritarianism) ragadt meg.
