Előadásunk célja a vélt diszkrimináció egyéni és makroszintű meghatározóinak vizsgálata Európa idős népességében. Az idősek által észlelt, az életkoruknak betudott diszkriminációt és annak meghatározó tényezőit vizsgáljuk a European Social Survey 2022/2023-as adatfelvételének részmintáján, 11.491 fő 65 éven felüli válaszadó adatain.
Eredményeink szerint az idősek közül az alacsony szocioökonómiai státuszúak, az idősebbek és az egyedül élők gyakrabban tapasztalnak életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést. A rossz egészségi állapot és a mindennapi élettevékenységekben való korlátozottság a diszkriminációnak való kitettség megnövekedett kockázatával jár. Legnagyobb eséllyel a nagyvárosokban élők számolnak be őket ért hátrányos megkülönböztetésről. Végül a jóléti rendszerek közül meglepően a skandináv szociáldemokrata rezsimekben véli úgy a legtöbb idős ember, hogy életkora miatt hátrányos megkülönböztetést szenved.
Az idősek életkori diszkriminációja a legerősebben a nemi alapú és az akadályozottság/fogyaték okán történő hátrányos megkülönböztetéssel jár együtt, jóllehet a nemnek önmagában nincs hatása az életkori diszkrimináció előfordulására.
Eredményeink az elöregedő társadalmak egyik jelentős feszültségforrására világítanak rá, hiszen a hátrányos megkülönböztetés alacsony jólléttel, rossz egészségmutatókkal és jelentős társadalmi feszültségekkel jár együtt, alacsony társas beilleszkedettséget jelez, összességében pedig a társadalmi szolidaritás hiányáról tanúskodik.
Sántha Ágnes-Rózsa,
Tóth-Batizán Emese Emőke
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Marosvásárhelyi Kar
Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék