Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Csillag Péter: Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei bajnokságokban

Ha elvonatkoztatunk a modern stadionok fóliázott világától, a profizmus lelketlen ridegségét árasztó élvonaltól, a sportmédia futballsztárjainak tünékeny csillogásától, rá kell ébrednünk, a labdarúgás hétköznapi valóságunknak is pontos hőmérője. Kiváltképp, ha falusi közegről beszélünk, ahol a futballmeccs hagyományosan a helybeliek közös ünnepét, találkozási fórumát, identitáserősítő tényezőjét jelenti. Óvatosan használjuk a jelen időt, hiszen a hosszú évtizedeken át fennálló rend egy ideje megbomlani látszik, a szórakozási lehetőségek szélesedésével, a technikai eszközök terjedésével és a helyi kötődések gyengülésével a falu futballcsapatának szerepe fokról fokra átalakult, szimbolikus jelentése gyengült. Mégis, széles társadalmi beágyazottsága révén a futball alkalmas arra, hogy segítségével kitapintsuk és bemutassuk a magyar vidék mindennapjainak változásait, derűjét, humorát vagy éppen nehézségeit, kihívásait.

Diákelőadások

Diákok előadásai
Március 7, szerda, 11-es terem

15:00 - 15:20 Gál Kata - Gáspár Szeréna: A kolozsvári diákok szexualitása
15:20 - 15:40 Gál Kata: Hogyan (nem) beszél(t)ünk róla? Tabuizált holokauszt
15:40 - 16:00 Dakó Harod: Mobileszközök latens és manifeszt funkciói a mindennapi életben
16:00 - 16:20 György Botond: Az erdélyi magyar humormező aspektusai
16:20 - 16:40 Duduj Szilvia: A kolozsvári elektronikus sport
16:40 - 16:50 Beszélgetés

Doktoranduszok előadásai
Március 8, csütörtök, 7-es terem

15:00 - 15:15 Szabó Júlia (BCE, CT ösztöndíjas): Kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében
15:15 - 15:30 Vita Emese (BBTE, CT ösztöndíjas): Egyensúlyban? Tanulmányok - munka - magánélet összehangolása a fiatal kutatók életében
15:30 - 15:50 Máté Istán (BBTE): Lelkésznők és lelkészfeleségek

 

 

Gyöngyösi Csilla: Az emberi jogok és az iszlám

Milyen viszonyban van az iszlám, mint komplex vallási, kulturális és gondolati rendszer, társadalomszervező erő és koherens világmagyarázat az emberi jogokkal? Mik azok a szempontok, amelyek alapján elemezni lehet a kettő viszonyát. Ellentétben állnak-e az emberi jogok, amelyek modern politikai és társadalmi koncepciók egy, a 7. században kialakult vallással, amely maga is létrehozza tanítását az emberről és az ember jogairól? Hogyan lehet a vallás és az emberi jogok kapcsolatáról beszélni a 21. száadban? Milyen emberi jogi problmák merülnek fel egy olyan társadalomban, amelyben az iszlám a domináns vallás, és az emberi jogok helyzetés mennyire befolyásolja a vallás? Milyen viszonyban van a hivatalos vallás a laicizmussal a muszlim többségű társadalmakban?

Az előadás érinteni fogja azokat a problémákat, ahogy nyilvános terekben ‘az iszlámról’ beszélünk, azt, hogy az iszlám szent szövege, a Korán és más elfogadott szövegei hogyan beszélnek az emberről, mint egyénról, a társadalomról, a nőkről, a vallásszabadságról, a hatalom elleni lázadás lehetőségéről és az iszlám jog alapjáról, a sarí’áról.

 

Kovács Ágnes: A sportmédia változásai 1990-től napjainkig: a sajtó és a globalizáció hatásai az élsportolók és média viszonyára

Az előadásban az olimpikonok és a magyarországi sajtó alkalmazottjai közötti kapcsolatokat és interakciókat elemzem a következő kulcsfogalmak mentén: tipikus attitűdök, elégedettség és visszautasítás. Nagy általánosságban az elit sportolók és olimpikonok elsődleges célja, hogy megfelelő módon, szinten és körülmények között tudjanak edzeni, hogy a világversenyeken kiváló eredményeket érjenek el. Azonban ezzel párhuzamosan a média kiváltképpen abban érdekelt, hogy közönségük számára figyelemre méltó és olvasottságot-nézettséget produkáló történeteket közvetítsenek, amelyek az olimpikonok szempontjából kedvezőtlenek, kedvezőek, provokatívak, informatívak vagy bombasztikusak, szenzáció-hajhászok lehetnek. Jelen előadásban három lényegi kérdésre keresem a választ.

Máté István: Lelkésznők és lelkészfeleségek

A lelkészi szolgálat folyamatosan változik az egyházi hagyományok, helyi adottságok vagy éppen a korszellem hatására. Nem csoda, hogyha változatosak az egyéni attitűdök is. Mégis a református egyházban végzett szerteágazó munka az intézményes elkötelezettség és a hivatástudat jegyében történik. A lelkésznők gyülekezeti fogadtatása a kifejtett munka függvényében alakul. A lelkészfeleségek munkája gyakran láthatatlan, hiszen közösségi integrációjuk eggyé formálja őket az egyháztagokkal. Jól érzékelhető szereptávolítással találkozhatunk ott, ahol a helyi elvárásokat elutasítva határozzák meg önazonosságukat. A vallási vagy közösségi előítéletek folyamatosan enyhülnek, visszaigazolva a kifejtett munka pozitív hatását.

Pálfi Szilárd: Rugalmasság HR-es szempontból

A részmunkaidő a vagy a rugalmasan kezelt munkaidő kérdése és ennek lehetősége, szükségessége, előnye egy olyan gyakorlati jellegű téma, amely egyaránt érinti a munkadó szférát mint a munkavállalók közösségét. Mindaz, aki nem tartozik bele a két halmaz egyikébe, az elvileg és/ vagy politikailag fejtegeti véleményét.
Egy gyakorlati kérdésre gyakorlati választ kell adni, és erről a témaról érdemes úgy beszélni, hogy az gyakorolható és kézzel fogható legyen.

Péter László: Szabadság a hegyen. Tiltott labdarúgás Ceaușescu Romániájában

Az előadás Románia központi részén kialakult „hegyimeccs-nézés” (football gatherings) etnográfiai leírásáról valamint szociológiai értelemzéséről szól. A nyolcvanas években az RTV mint az egyetlen állami televízió a labdarúgó mega-eseményeket (EB, VB, nemzetközi kupák mint UEFA, vagy a Bajnokok Ligája elődje, a BEK) gazdasági és politikai okokból nem sugározta, a médiát maga a Ceaușescu család propaganda célokra kisajátította. Ennek következtében az ország belső régióiban (Székelyföldön, Kolozsváron és környékén, Dél-Erdélyben) a sport és labdarúgó mérkőzések iránt érdeklődő nagyszámú közönség megkereste és kollektív erőfeszítésekkel kialakította a meccsnézés alternatív módját. A lakhelyükhöz közeli magasabb hegyekre-dombokra vonultak ki tömegesen, hogy a szomszédos országok tévécsatornáinak közvetítéseit szerény minőségben ugyan, de a rendelkezésére álló és házilag előállított technikai eszközeivel a hatalom akaratával szembe szegülve azt „befoghassa”.

Szegedi Péter: Hogyan lett Magyarország futballnagyhatalom? Történeti körkép a századfordulótól 1938-ig

Szegedi Péter: Hogyan lett Magyarország futballnagyhatalom? Történeti körkép a századfordulótól 1938-ig

Magyarországon ugyan ma már csak kevesen tekintenek nemzeti ügyként a labdarúgásra, de része kultúrtörténetünknek, s hogy azzá válhatott, mindenekelőtt az Aranycsapatnak köszönhető. Kollektív emlékezetünk őrzi Puskás nevét, része válogatottunk legnagyobb sikere, a londoni 6-3, és legismertebb kudarcunk, az 1954-es világbajnokság döntőjében elszenvedett vereség is. A köztudatban az 1950-es évek focija futballtörténetünk alfája és ómegája, ami előtte volt, arról csak kevesen tudnak, ami azóta történt, hozzá mérjük. Pedig az Aranycsapat sikerei nem voltak előzmények nélküliek. Magyarországon – jelentős angol kolónia hiányában – a nyugatra fekvő országokhoz képest csak jelentős késéssel ismerkedtek meg a sportággal. Azonban a futball az 1897-ben rendezett első nyilvános mérkőzés után rohamos népszerűségre tett szert.

Szilárdi Réka: A nemzeti radikalizmus és a kollektív identitás társadalomtudományi vonatkozásai. A Közép-kelet európai újpogány közösségek öndefiníciói

Szilárdi Réka: A nemzeti radikalizmus és a kollektív identitás társadalomtudományi vonatkozásai. A Közép-kelet európai újpogány közösségek öndefiníciói

A nemzeti radikalizmus és vallás kapcsolatának feltérképezése alapvetően olyan transzdiszciplináris feladat, amelyben különböző tudományterületek elméleti és kutatási kooperációja elengedhetetlen. Egyrészről a szociológiai, szociálpszichológiai és antropológiai keretkontextus oldaláról, másrészt a történettudományi és politikatudományi elméletek, különös tekintettel az eltérő nacionalizmuselméletek, annak recepciójának és kritikáinak vetületéből. Az előadás ebben a perspektívában vizsgálja a közép-kelet európai vallási és nemzeti összefonódásokat, illetve a nemzeti radikalizmus kollektív idenitásformáinak kérdéseit.

Szvetelszky Zsuzsanna: HR-esek: hősök vagy áldozatok?

Szvetelszky Zsuzsanna a vállalati informális kommunikáció kutatójaként számos tapasztalattal rendelkezik a megtartás, a bevonzás, a munkáltatói márka és az elkötelezettség rejtett aspektusairól. A huszonegyedik században, a social media korában a beosztott is kommunikál: néha többet, mint cégének a hivatalos kommunikációval megbízott vezetője. Ha megismerjük, mi szervezi ezt a kommunikációt, akkor hatékonyan tudjuk alkalmazni a toborzás és a megtartás folyamataiban is.