Barna Gergő: Ifjúság és oktatás Erdélyben: a beiskolázástól a vizsgaeredményekig

Barna Gergő: Ifjúság és oktatás Erdélyben: a beiskolázástól a vizsgaeredményekig

Az előadás a legutóbbi népszámlálás, illetve a legfrissebb statisztikai adatok alapján foglalja össze az erdélyi magyarok iskolai végzettségével, illetve a beiskolázási számokkal, arányokkal kapcsolatos ismereteket. Az előadás második részében a 2012–2016 közötti vizsgaeredmények kerülnek bemutatásra, kiemelt hangsúlyt fektetve a magyar tannyelvű osztályba járó diákok teljesítményére, illetve ennek az ezt befolyásoló tényezőkre.

Bauer Béla: Generációs transzferek a kulturális fogyasztásban

Bauer Béla: Generációs transzferek a kulturális fogyasztásban

Előadásomban abból a feltételezésből indulok ki, hogy a primer kulturális fogyasztás mögött olyan kulturális transzferek húzódnak meg, amelyek determinisztikus kapcsolatban vannak az elsődleges tényezőkkel. Az, hogy az adott pillanatban ki mit fogyaszt, kulturálisan többféle tényező együttes eredménye. Mit is jelent ebben a tényezőláncolatban a kulturális transzfer? Olyan kölcsönös, egymásra ható értékátadás, amely befolyásolja ez egyén érdeklődését, érzékelését és érzékenységét Ezt az értékátadást a továbbiakban 4É-nek nevezzük A generációs értékátadásnak vertikális és horizontális formái is vannak. Míg az első, tehát vertikális generációs transzfer esetében időben elnyúló, hosszú folyamatról beszélünk, a horizontális kulturális transzfer lehet rapid, pillanatnyi, úgy is fogalmazhatnánk, hogy divatszerű.

Csata Zsombor: A bérkülönbségek okai az erdélyi magyarok körében

Csata Zsombor: A bérkülönbségek okai az erdélyi magyarok körében

Ebben az előadásban az erdélyi magyarok között tapasztalható jövedelem-különbségek okait próbáljuk feltárni. Magyarázó modellünkben két tényező hatását vizsgáljuk behatóbban: a román nyelv ismeretét, és a társadalmi kapcsolatok kiterjedtségét. Adatainkból kiderül, hogy a munkaerőpiacon a nyelvtudás és a nyelvi környezet is egy erős szelekciós szempont, aminek a jelentőségét az eddigi kutatások alábecsülték. A többségi nyelv ismeretét három tényező határozza meg: a nyelvi kitettség (beleértve a média szerepét), a nyelvtanulás hatékonysága és a nyelvtanuláshoz kapcsolódó gazdasági ösztönzők. A nyelvi kitettség erősen összefügg azzal, hogy mennyire intenzív a többséggel való érintkezés, milyen gyakoriak a románokkal való kapcsolatok. A kutatás során megvizsgáltuk azt is, hogy ezeknek a híd-kapcsolatoknak van-e a nyelvtudástól független, önálló hatásuk a jövedelmekre.

Dezső Péter: Kit értékelünk, az embert vagy a munkáját?

Dezső Péter: Kit értékelünk, az embert vagy a munkáját?

Cégevezetőként a munkatársak és tevékenységének értékelésekor gyakran találkozunk azzal a kihívással, hogy mit és különösen milyen skála mentén mérjünk. A munka minősége vagy mennyisége számít? A munkatárs jelen teljesítménye vagy a potenciálja? Egyáltalán van-e helye a szubjektivitásnak az értékelésben vagy akár az értkelési rendszer felállításakor? Az előadás célja nem a válaszok adása, hanem a helyes kérdések feltevése.

Geambașu Réka: Nemi egyenlőtlenségek Romániában az elmúlt három évtizedben

Geambașu Réka: Nemi egyenlőtlenségek Romániában az elmúlt három évtizedben

A nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló szakirodalom egyik fontos megállapítása, hogy az 1990-es évek elejére az oktatásban és a munkapiacon a kelet- és nyugat-európai társadalmakban a nemi egyenlőtlenségek mintázataiban számtalan hasonlóság volt. Ez azért is figyelemre méltó, mert míg a szocialista rendszerekben a gazdasági folyamatokat elsődlegesen az állam, a nyugati társadalmakban az erőforrásokhoz való hozzáférést döntően a piac szabályozta. Közép- és kelet-európai kontextusban jelentős irodalma van annak a kérdésnek, hogy miként érintették a rendszerváltások a nők szocialista rendszerben kialakított pozícióit: ez nem volt egyenlőség abszolút értelemben, mégis számos tekintetben lezajlott egyfajta emancipáció a 20. század közepéhez képest. A kérdés, amelyet előadásomban vizsgálok, az, hogy a rendszerváltás óta elvégzett népszámlálási adatok tükrében mi mondható el a romániai nők társadalmi és gazdasági pozícióinak alakulásáról. Hogyan érintette őket a rendszerváltás, miként alakult elsősorban iskolázottsági és munkaerőpiaci helyzetük.

Gregor Anikó: Kimutat vagy fegyelmez? Globális genderindexek működése az indikátorkultúrában

Gregor Anikó: Kimutat vagy fegyelmez? Globális genderindexek működése az indikátorkultúrában

A nemek közti egyenlőtlenségek egyes országokban tapasztalható szintjének összevetéséhez és országrangsorok kialakításához számtalan összetett globális index áll a rendelkezésünkre. Idetartozik pl. a Világgazdasági Fórum által kiadott Global Gender Gap Index vagy az EIGE által megalkotott Gender Equality Index. Frissített eredményeik publikálásakor, illetve jellemzően nőnap környékén megszaporodnak az olyan sajtóbeszámolók és cikkek, melyek az indexek segítségével igyekeznek bizonyítani Magyarország (ritkábban az egész kelet-közép-európai régió) „lemaradását”, „leszakadását”, „alulfejlettségét”, „tradicionalizmusát” más országokhoz képest, már ami a nemek közti egyenlőség kérdését illeti.

György Csepeli - Gergő Prazsák: Transition and Social Conflicts in Hungary

György Csepeli - Gergő Prazsák: Transition and Social Conflicts in Hungary

The presentation will deal with the distal and proximal processes resulting in the conflicts stemming from the transition to market economy and liberal democracy in Hungary between 1989 and 2010. The paper discusses the repercussions of the illiberal turn in Hungarian politics after 2010. The paper argues that against all expectations the transition process has been halted by existential and epistemological insecurities unleashed by the unbearable burdens of the market economy and liberal democracy. Increased social inequality, ethnicization of deep-poverty, inability to grow were the consequences that have become worse by the inability to cope with the traumas of the past such as the Holocaust and the Trianon treaty. The future will show how effective will be the National Cooperation System established in 2010.

Horváth István: A munkamigráció metamorfózisai: az informális munkától az informalizálódó munkaerőpiacig

Horváth István: A munkamigráció metamorfózisai: az informális munkától az informalizálódó munkaerőpiacig

A munka társadalmi szervezése radikális változásokon megy át. Egyesek a munkaviszony rugalmasságáról, mások a munka eltűnéséről beszélnek, értve ezalatt a munka társadalmi szerveződésének a jóléti kapitalizmusban kialakult és normatív módon tételezett modelljének a térvesztését. Ha ezt a térséget nézzük, a folyamat leginkább a munkamigráció kontextusában ragadható meg. A szabályozatlan munkamigráció a migráns munka iránti igények növekedésével ötvözve eredményezte a kilencvenes évek során a munkaviszonyok masszív ínformalizálódását. Majd később, az EU-s integrációt követő regularizációs keretekben, olyan alkalmazási formák elterjedését, amelyek, habár formális jogi értelemben véve nem föltétlenül törvénytelenek, a munka társadalmi szervezésének egy olyan új keretét eredményezték, amelyet talán legsemlegesebben a non-standard alkalmazás terminusával írtak le. A non-standard munka formái és következményei radikális változásokat eredményezetek egyes sebezhetőbb kategóriák társadalmi helyzetében, a család és a társadalom viszonyában.

Kiss Tamás: Monoetnikus transznacionalizmus? A román közvélemény viszonya a kisebbségi jogokhoz, a magyar etnopolitikai célokhoz és a magyarállampolgárság-politikához.

Kiss Tamás: Monoetnikus transznacionalizmus? A román közvélemény viszonya a kisebbségi jogokhoz, a magyar etnopolitikai célokhoz és a magyarállampolgárság-politikához.

Az előadás azt tekinti át, hogy a román többség hogyan viszonyul a magyar kisebbséghez általában, a kisebbségi jogok különböző dimenzióihoz, illetve a magyarállampolgárság-politikához. A bemutató mennyiségi adatokra épül, és az 1994 és 2016 között ebben a témában készült közvélemény-kutatásokat tekinti át. Az eredmények tekintetében elsőként azt érdemes kiemelni, hogy miközben a vizsgált időszakban a román kisebbségpolitikai rezsim egy "pluralista" irányban mozdult el (például a nyelvhasználat vagy az oktatás tekintetében), a román közvéleményen belül a kisebbségi jogokhoz való viszony konstans és meglehetősen negatív. A másik fontos eredmény, hogy ugyanez nem mondható el a magyarállampolgárság-politikáról, amellyel kapcsolatban a románok egyre nagyobb többsége megengedő. Az előadásban a trendek bemutatása mellett a miértekre és a következményekre is megpróbálok rávilágítani.

Magasházi Anikó: Távol-keleti munkakultúra

A közgazdasági szakirodalom kiterjedten foglalkozik a távolkeleti gazdasági csodával, a hetvenes évketől Japán, a nyolcvanas évektől a délkelet-ázsiai “kis tigrisek” (Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan), majd a kilencvenes évektől Kína felemelkedésével. A nemzetközi közgazdaságtan és üzleti gazdaságtan jeles képviselői a kilencvenes évek második felétől arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek intézményeinek szerepe és a rendelkezésre álló társadalmi tőke jelentette azt a kritikus tényezőt, mely megkülönbözteti a gyorsan növekvő nemzeteket a lassabban fejlődőktől. (Dunning 2010:155).

Pakot Ágnes: HR globálisan, globális HR/szolgáltatások (egy multinacionális cégnél)

Pakot Ágnes: HR globálisan, globális HR/szolgáltatások (egy multinacionális cégnél)

Az üzleti szolgáltatóközpontok (Shared Services Center/SSC) az utóbbi 10-20 évben terjedtek el Kelet-Közép/Európában és hangsúlyosan Magyarországon. Ezen jelenség részeként egyre több multinacionális cég egyre több folyamatát hozta az ilyen központokba. Előadásomban egy Budapest-székhelyű SSC példáján mutatom be egy ilyen központ létrejöttét és fejlődését, különös tekintettel a munkamennyiség és folyamattípusok alakulására, bővülésére.

Papp Z. Attila: Kisebbségkutatások intézményi feltételei Magyarországon

Papp Z. Attila: Kisebbségkutatások intézményi feltételei Magyarországon

Magyarországon akadémiai és nem akadémiai közegben a rendszerváltás óta is folyamatosan voltak olyan kutatások, amelyek különféle etnikai-nemzeti kisebbégeket érintettek. Az előadásban röviden áttekintem, az elmúlt 30 évben milyen intézményi szereplőkhöz kapcsolódtak elsősorban, illetve hogyan intézményesültek a kisebbségkutatások. Kitérek ugyanakkor arra is, hogy a mindenevő politika az elmúlt évtizedekben hogyan akarta/akarja minduntalan felzabálni e tudományos területet.

Poór József: A munkaerőpiac és a HR változása – múlt, jelen, jövő

Jelentős változások történtek a közép-kelet-európai országokban az elmúlt évtizedek során. A változások egyik fontos színtere volt a munkaerőpiac. Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság utáni átalakulás és az Európai Unión belüli bérkülönbségek. Izgalmas kérdés, hogy mit hoz a jövő ezen a területen. Hogy tudunk gazdálkodni a legfontosabb erőforrásunkkal, az emberi erőforrásokkal?

Prazsák Gergő: Digitális egyenlőtlenségek 3.0 európai kontextusban

Prazsák Gergő: Digitális egyenlőtlenségek 3.0 európai kontextusban

A digitális egyenlőtlenségek vizsgálata a 21. század első éveiben élte virágkorát. A kérdés relevanciája nem szűnt meg, hiszen a világ fejletlenebb országaiban még mindig kínosan lassan terjed az internet. A kérdés másfelől problémás, ugyanis mint ismeretes, a totális egyenlőség, már csak az emberek különbözősége miatt sem megvalósítható, ráadásul az egyenlősítés, az egyenlőség megvalósításának kísérlete is rendkívüli veszélyekkel jár. Mint minden másban, úgy a digitális egyenlőtlenségeknek van elviselhető és elviselhetetlen mértéke. Harmadrészt az sem lényegtelen, hogy az egyenlőség és az esélyek egyenlősége nem ugyanaz. Az sem mindegy, hogy hogyan keletkeznek az egyenlőtlenségek.

Szabó Júlia: Társadalmi és kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében

Szabó Júlia: Társadalmi és kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében

Az előadás során arra törekszünk, hogy az elmúlt tizenöt év ifjúságkutatásai alapján bemutassuk az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét.

Az utóbbi évtizedekben számos elmélet született azzal kapcsolatban, hogy a társadalmak hagyományos osztályalapú tagolódását felváltotta a fogyasztásalapú tagolódás, azaz az egyének társadalmi helyét egyre inkább a fogyasztás jelöli.

Kutatási kérdésünk a fent említett dilemmából indult ki, hogy ha le akarjuk íri az erdélyi magyar fiatalok rétegződését, akkor elégséges a hagyományos paradigma, ami a foglalkozás, a munkaerőpiaci helyzet alapján mutatja meg az egyéneknek helyét a társadalomban, vagy segítségül kell hívnunk az új struktúra-koncepciót, amely fogyasztási mintázatokkal írja le a társadalmat.

Székely Levente: Szürke hattyúk – avagy mit várhatunk napjaink ifjúságától?

Székely Levente: Szürke hattyúk – avagy mit várhatunk napjaink ifjúságától?

A jövőt fürkészve és ifjúságról elmélkedve, a köznapi gondolkodásunkat leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy milyen világ vár ránk. És akár a jövőbe látás eredményeként megfogalmazódó utópiák és disztópiák, úgy az ifjúság megismerése során is sokszor gondolkodunk végletekben. Az valahol természetes is, hogy mediatizált világunkban a hétköznapi megismerésünket a média sztereotip és szenzációhajhász tartalmai befolyásolják, azonban a tudományos megismerés is hajlamos szélsőségekben gondolkodni, például a fiatalokról. Prensky (2001) például digitális bennszülöttekről beszél, akik egyértelmű nyertesei az információs társadalom korszakának szemben az idősebb generációkba tartozó digitális bevándorlókkal. Zimbardo (2016) ugyanakkor erősen pesszimista képet fest korunk ifjúságáról, elsősorban a fiatal férfiakról, akiknek az identitását értékelése szerint egyenesen tönkretette a technológiai fejlődés. Az a technológiai fejlődés, amit Prensky egyértelműen az új generáció versenyelőnyeként értékel. A két kiragadott példán kívül számos más tudós, kutató is (pl. Key; Hertz; Hurst; Turkle; stb.) erőteljes megfogalmazásokkal él, nem beszélve (akár önjelölt) szakértők tucatjairól, akik sikerkönyveket írnak, blogokat vezetnek arról, hogy milyenek a mai fiatalok. És ha a tudomány művelői a megfelelő távolságtartással is mutatják be az eredményeiket, az erős érdeklődés a média szűrőjén keresztül szenzációt eredményez.

Veres Valér: Az identitásstruktúrák változása Erdélyben a rendszerváltás óta

Veres Valér: Az identitásstruktúrák változása Erdélyben a rendszerváltás óta

Az előadás keretében áttekintjük az erdélyi magyarok nemzeti identitásának szociológiai jellemzését, és annak változását az elmúlt három évtizedben, különösen az 1997–2016 közötti időszakban végzett kutatások alapján. Elsősorban az elmúlt 20 évben készült következő kutatásokra alapozunk, a Kárpát-kutatással kezdődően: a Nemzeti identitás és társadalmi kapcsolathálók Erdélyben, Mozaik 2001, Kárpát-panel 2007–2010, valamint az újabb erdélyi és Kárpát-medencei ifjúságkutatások eredményeire, 2014–2017 között.

Vita Emese: Egyedülállók, élettársak, házasok – avagy hogyan alakulnak manapság a párkapcsolatok Erdélyben

Vita Emese: Egyedülállók, élettársak, házasok – avagy hogyan alakulnak manapság a párkapcsolatok Erdélyben

Az előadás során az erdélyi magyar népesség párkapcsolati magatartásával foglalkozunk, áttekintjük a párkapcsolatok alapvető jellegzetességeit, mozgatóit, illetve röviden kitérünk a kapcsolatok formája és a gyermekvállalási hajlandóság összefüggéseire.

Az erdélyi magyar fiatalok párválasztási, családalapítási mintái több ponton hasonlóságot mutatnak a környező országokban is megfigyelhető hosszabb távú trendekkel: az első tartós kapcsolat létrejötte kitolódni látszik, az ifjúságkutatások felvételei azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztályok egyre nagyobb arányban vannak egyedül, és egyre később kötnek házasságot, ezzel együtt bizonyos társadalmi csoportok halasztják a gyermekvállalást.

De kik ők, és milyen társadalmi jellemzőkkel bírnak? Vannak-e olyan sajátosságok a párkapcsolati viselkedés és a gyermekvállalás terén, amelyek szerint az erdélyiek eltérést mutatnak a romániai vagy a szomszédos országokban tapasztalható trendekhez képest? – az előadásban ezeket a kérdéseket fogjuk körbejárni.