Barna Gergő: A koronavírus Erdélyben felmérés eredményei

Az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég felmérést készített az erdélyi magyarok körében április 1-10. között. A kutatás társadalmi céllal, önkéntes alapon készült. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a koronavírus-járvány kérdésköréhez. Több témára fókuszáltunk: a lakosság egészségügyi érintettsége, a helyzet általános percepciója, gazdasági és szociális hatások, munkaerőpiaci következmények, illetve oktatási kérdések. A kutatás eredményei publikusak, a részletes elemzések a http://statisztikak.erdelystat.ro honlapon elérhetőek.

Horváth István: A világjárvány-adatok episztemológiája: mit mutatnak a számok?

Globalizáció és annak különböző következményeinek a menedzselése különböző világszervezetként fellépő közegek feladatköre. Az egészségügy globális vonatkozásait a WHO kezeli. Mindenekelőtt az által, hogy egyes betegségekre vonatkozó globális adatokot strukturál, hogy ahhoz viszonyítva nemzetállami, regionális helyzetek válljanak értelmezhetővé.

Nos, egy olyan globális járvány vonatkozásában mint a mostani, ez egy kiemelkedően fontos tevékenység. Viszont sokszor elfelejtjük, hogy az adatok az elõzmények által befolyásolt látásmód termékei és nagy eséllyel objektív valószágértékként kezeljük azokat. Ugyanakkor a kételkedők, sokszor ugyancsak adatokra támaszkodva (vagy összeesküvés elméleteket idézve) megkérdőjelezik vagy az adatok helyességét, vagy az azokra alapozó következtetéseket.

Kiss Dénes: Vallási élet kijárási tilalom alatt. Online egyházi szolgáltatások és azok fogadtatása

A koronavírus-járvány az egyházakat is nehéz helyzetbe hozta, elvágva hívek és lelkészek személyes kapcsolattartásának lehetőségét, megnehezítve az egyházak alapvető szolgáltatásainak, az istentiszteleteknek és szentmiséknek a biztosítását. A kihívással szembesülő lelkészek innovatív megoldások széles skáláját alkalmazták, főleg az internet nyújtotta lehetőségekkel éltek. Ugyanakkor a hívek is soha nem tapasztalt kényszerhelyzetbe kerültek, akik az online közvetítésekbe való bekapcsolódás lehetőségeinek elsajátítása mellett azt is ki kellett találják, hogy hogyan teremtsenek helyet a szakralitásnak az alapvetően profán térnek számító otthonukban. Előadásomban egy online kérdőíves kutatás eredményei alapján próbálok leíró képet rajzolni a fenti helyzetre adott lelkészi és világi válaszokról.

Magyari Tivadar: Változások a román nyelv tanításában és lehetséges hatásuk magyar tanulók esetén

A 2011 elején életbe lépő tanügyi törvény jelentős oktatási reformot tett lehetővé. A magyar kisebbség szempontjából ez az eddigi legjobb tanügyi törvény. Ez tette lehetővé a román történelem és földrajz magyar nyelvű tanítását, ebben vannak garanciák iskoláink önállóságának megtartásához, a demográfiai fogyás körülményei között is, a kiemelt finanszírozáshoz, egyetemi egységek önállóságához stb. A új törvény alkalmazása során az oktatás tartalmának reformját is megcélozták, ami az jelentette, hogy minden tantárgyat, az összes osztályban idővel másképpen, korszerűbben kellene tanítani.

Péter László: A felügyeleti kapitalizmus esete a koronavírussal

A „koronavírus-elleni küzdelem” során a nyomkövető technológiák szerepe korábban nem érzékelt módon megnőtt és legitimálódott. Azonban a felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek. Az előadás a koronavírus felügyeleti kapitalizmus körülmények között működő társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait veszi számba.

Roth Mária: Korszakok és kihívások

Személyesen is, szakmai szempontból is, számunkra, szociális munka oktatók és gyakorló segítő szakmabeliek számára egyaránt, akik hittünk a személyes kapcsolatok gyógyító erejében, nagy megpróbáltatást jelent a koronavírus által szabályozott időszak: életmódunkon, valamint munka-módszereinken változtatnunk kell. Amikor azt hittük, hogy a szociális munkás képzés 30-ik születésnapjára sikerült végre a felnőttkori stabilitást ünnepelnünk (miután a Ceausescu korszak alatt, az 1991-es újra indulásig, a képzés és a szakma 21 évet teljesen szünetelt), akkor ismét új helyzetben, új módszereket kell kidolgoznunk és kemény kihívásokkal kell szembe nézzünk.

Szántó Zoltán Oszkár: Hogyan mérjük az országok jövőképességét? Különös tekintettel veszélyhelyzetekre

A társadalmi jövőképesség kutatása során azt vizsgáljuk, hogy tudja adott társadalmi entitás hosszú távon biztosítani tagjai számára a "jó élet" feltételeit "valamely rend egységében".

A béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás (anyagi gyarapodás és szabadság), valamint a kiegyensúlyozottság alkotják az "élni érdemes élet" normatív alapjait.

Ezek fenntartása a gyorsuló ütemű (geo)politikai, ökológiai, technológiai, szocio-ökonómiai és kulturális változások közepette előfeltételezi a helyzetértelmezési és szervezőképességi kapacitások folyamatos rendelkezésre állását és stratégiai alkalmazásának lehetőségét.

Az előadás vázolja, hogyan lehet ezeket a szempontokat holisztikusan és multidiszciplinárisan számításba venni a Társadalmi Jövőképességi Index (Social Futuring Index) megalkotása révén, különös tekintettel veszélyhelyzetekre (mint pl. világjárványok).

Veres Valér: Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok és ami mögötte van

A 2020. februárjában Európában is megjelent Koronavírus járvány. Márciusban Romániában is terjedni kezdett, és hamarosan a WHO világjárvánnyá nyilvánította, mivel a világ legtöbb országában elterjedt. A különböző országokban, eléggé hasonló módon, kijárási tilalmat, közlekedési korlátozásokat vezettek be, és sok helyen felfüggesztették az oktatást. A turizmus és a vendéglátóipar nagyrészt leállt, ezért a népességet nem csupán a megbetegedés, elhalálozás veszélye fenyegeti, hanem a munkanélküliség, elszegényedés, egyes esetekben akár az éhezés, mások pedig a bezártság miatt kerülnek lelki vagy társadalmi szempontból problémás helyzetbe. Az egészségügyi rendszer több szempontból is felkészületlen volt, számos országban, egy gyorsan terjedő járvány kezelésére.