---

Válsághelyzet – kihívások, győzelmek és veszteségek - Venczel Verseny 2021

 

Az esszéverseny témája

A világjárvány gyökeresen felforgatta a korábban természetesnek tekintett életünket. Gyakorlatilag egyik-napról a másikra teljesen átrendeződtek a mindennapjaink, lényegesen megváltozott a munka, a tanulás, a szabadidő, a kultúra, a szerelem világa. Felértékelődött a digitális kommunikáció, ami a gazdaság és az oktatás meghatározó elemévé vált és vélhetőleg marad is. (Átmeneti?) érték lett a fizikai távolság. A gazdasági szerkezet átalakult, egész ágazatok álltak le (mint a kultúra- és szórakoztatóipar, turizmus, légifuvarozás, sport), újak pedig robbanásszerűen növekedtek (online boltok, szállítás, digitális kommunikáció, streaming, gyógyszergyártás), miközben a politikai gyakorlatok és államközi viszonyok is módosultak. Nem véletlenül, hiszen a pándémia a jelenkor évtizedek első olyan globális krízise, ami a föld teljes lakosságát egyszerre és közvetlenül érintette lakóhely, foglalkozás, vagyoni helyzettől függetlenül érintette – még ha nem is egyformán.

A kijárási tilalom, a szigorú korlátozások sokáig a négy fal közé szorították az élet minden területét, ami után még mindig nem lehetett visszatérni a korábbi állapotokhoz. Ez a sokk számos más társadalmi problémát teremtett: nőttek a családon belüli egyenlőtlenségek, sokan elvesztették a munkájukat, megnőtt a válási arány, társadalmi csoportok radikalizálódtak, s az erőszak mértéke is megnövekedett, nőtt a digitális szakadék, sérült az oktatáshoz való hozzáférés, valamint fokozódott a kockáztatott társadalmi csoportok leszakadása, csökkent a társadalmi bizalom mértéke, nem beszélve az olyan tömeges ellenreakciókról, mint a vírustagadás vagy oltásellenesség. Mindezek mély nyomot hagytak, aligha mindenkinek van valamilyen személyes tapasztalata, élménye. A szakértők máris egy Covid- és Quarantén nemzedékről írnak.

Esszéfelhívásunk célja körül járni ezt a komplex jelenséget. A 2021-es Venczel József verseny keretében olyan esszéket várunk, amelyek a középiskolás diákok személyes Covid-krízis tapasztalatait fogalmazzák meg.

Alább néhány – csupán irányadó – kérdés, amire reflektálni lehetett a beküldendő szövegekben:

• Hogyan élték meg a bezártságot?
• Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak az online oktatás kapcsán?
• Voltak-e/vannak-e pozitív-kedvező hozadéka a járványnak? Hol, milyen területeken?
• Milyen mintázatai voltak a családi életnek a karantén idején?
• Hogyan alakultak a személyes kapcsolatok? Mit jelent egy mai tinédzsernek a társadalmi távolságtartás? Hogyan élik meg s alkalmazzák?
• Betegség és halál: milyen a gyógyulás és a gyász a pándémia alatt.
• Mi lett a szerelemmel a távolságtartás idején?
• Hogyan látják a jövőt? Mi ad okot az optimizmusra?
•  

Tudnivalók

A díjazottak kedvezményes feltételek mellett kérhetik felvételüket a szociológia, antropológia és szociális munka szakokra!

A legjobb dolgozatok szerzői meghívást kapnak a Szociológus Napok-ra!

A díjazott dolgozatokat megjelentetjük a BBTE Magyar Szociológia intézetének blogján!

Felhívásunk olyan erdélyi magyar középiskolásoknak szól, akik szívesen gondolkodnak az őket körülvevő társadalom kérdéseiről, problémáiról.

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK: https://bit.ly/3lH4ueo

Esszé beküldési határidő: 2021 április 12.

A döntő szakaszon legalább 8.-as eredménnyel szereplől, valamint a díjazottak kedvezményesen vehetnek részt a szociológia, antropológia és szociális munka szakokra való egyetemi felvételin 2021-ben és 2022-ben.

A verseny országos döntő szakasza (szóbeli): 2021. május 13.

 

 

Szerda, 2021. május 12.

19:00-20:00

Kerekasztal beszélgetés: Online vallásgyakorlat a pandémia alatt.

A telekommunikációs technológiák megjelenésük óta növekvő mértékben épültek be a vallásgyakorlatba. E folyamattal párhuzamosan, különösen az internet elterjedését követően, egyre gyakrabban feltett kérdéssé vált, hogy e műszaki jellegű változások vajon milyen mértékben alakítják át magát a vallási tapasztalatot is. A koronavírus-pandémiával járó mozgáskorlátozások e folyamatot hirtelen felgyorsították. Számos egyház hívek tömege számára vetette be az új technológiát. Bár kezdetben ez egy rövidtávú, ideiglenes megoldásnak tűnt, a járvány elhúzódásával az online eszközök alkalmazása jóval hosszabb távú lett. Mi több, használatuk során számos pozitív tapasztalat is felhalmozódott, amelyek következtében sok lelkész e módszerek utólagos megőrzése mellett döntött.

Az online technikák vallásgyakorlatban való alkalmazására vonatkozóan a pandémia kitörése óta több kutatásra is sor került. Kerekasztalbeszélgetésünkben három ilyen kutatás eredményeinek megbeszélésére kerül sor. A kolozsvári Valláskutató Intézet szociológusai az erdélyi történelmi egyházak lelkészei és hívei körében mérték fel az online egyházi szolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokat, melyekről Kiss Dénes számol be. Rosta Gergely egy hasonló, magyarországi jezsuiták vonzáskörébe tartozó, zömmel katolikus népességen belül végzett kutatás eredményeit összegzi, Máté-Tóth András pedig egy lelkészek körében végzett európai összehasonlító kutatás magyarországi eredményeit foglalja össze.

Résztvevők:

• Máté-Tóth András – Szegedi Tudományegyetem, Vallástudományi tanszék
• Rosta Gergely – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológia tanszék
• Kiss Dénes – BBTE, Magyar Szociológia és szociális munka intézet

Moderál: Bálint Róbert Zoltán

 

Csütörtök, 2021. május 13.

19:05 - 20:30

Könyvbemutató beszélgetés: Erdélyi magyar ifjúság. Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között. Egyetemi Kiadó, Kolozsvár 2020.

Meghívottak: Csata Zsombor és Székely Levente. Szerzők: Veres Valér (szerkesztő), Geambașu Réka, Vita Emese, Kiss Dénes, Szabó Júlia, Dániel Botond és Rusu Szidónia.

 

A könny tartalmából:

Erdélyi magyar ifjúság

Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között című kötet.

Szerkesztette: Veres Valér

Szerzők (fejezetek): Veres Valér (I., III.), Geambașu Réka – Vita Emese (II.), Kiss Dénes (IV.), Szabó Júlia (V.), Dániel Botond (VI.), Rusu Szidónia (VII.)

 

Az első fejezetben Veres Valér a társadalomszerkezet (társadalmi, foglalkozási rétegződés, anyagi helyzet), az iskolázottság és az iskolai mobilitás tényezőinek változását, majd a harmadik fejezetben a magyar ifjúság nemzeti identitásának és csoportattitűdjeinek változásait, a második fejezetben Geambașu Réka és Vita Emese a munkaerőpiaci helyzet és sikeresség, a munka–magánélet egyensúlyát vizsgálta a családtervezés és párkapcsolatok kontextusában. A többi fejezetekben rendre Kiss Dénes István a fiatalok vallásosságának változását, Szabó Júlia az erdélyi magyar fiatalok értékorientációit és szabadidős-kulturális fogyasztási szokásait, Dániel Botond az erdélyi magyar ifjúság szervezeti részvételét, Rusu Szidónia a médiahasználat, közösségi média és kapcsolatok témát elemezte az erdélyi magyar fiatalok körében, 2001. és 2016. között lezajlott változások összehasonlító vizsgálatára koncentrálva.

A könyv írásai azt körvonalazzák, hogy 2001. és 2016. által határolt másfél-két évtizedben a romániai, erdélyi társadalom és gazdaság globalizálódott, „európaiasodott”, e jelenség minden pozitívumával és árnyoldalával egyetemben. Ennek következtében az erdélyi, és általában a Kárpát-medencei magyar (és nemcsak) ifjúság egy változó társadalomszerkezet új jellemzőivel, (át)alakuló egyenlőtlenségeivel kellett és kell szembe nézzen, amelyben a régi és új egyenlőtlenségek együtt élnek, de súlyuk, mértékük változik. A kolozsvári, temesvári IT-iparban és más, jól fizetett munkakörben dolgozó fiatalok az európai társaikkal versenyeznek a béralku során, kulturális-szabadidős és anyagi fogyasztási mintáik, értékrendjük, digitális státuszuk, párkapcsolati döntéseik is egyre inkább globális összehasonlításban értelmezhetők. Ezzel szemben a túlélésre berendezkedett, szegénységgel küszködő, vidéki vagy városszéli szegénytelepek fiataljai más kihívásokkal kell szembe nézzenek és elboldoguljanak, a változó esélyegyenlőtlenségek hátrányos oldalaival megbirkózva. Amíg az előnyösebb társadalmi származású és helyzetű fiatalok a globális szórakoztatóiparba bekapcsolódott Untold, Electric Castle vagy Sziget-fesztivál vendégeiként szórakoznak a nyári szünet idején, kombinálva ezt külföldi nyaralással és/vagy fesztiválozással, a kevésbé szerencsés helyre, hátrányos helyzetű családba született kortársaiknak még szabadságra menni sem sikerül. A vizsgált időszakban bekövetkezett regionális, etnopolitikai és nemzetpolitikai változások a kisebbségben élő, erdélyi magyar fiatalok nemzeti identitását, attitűdjeit is átformálták. Az idegenekkel és más etnikai csoportokkal szembeni negatív attitűdök szerkezetének változását, azok erősödésének mechanizmusait is vizsgáltuk, rámutatva arra, hogy milyen tényezők befolyásolták inkább az idegenellenesség megnövekedését az erdélyi magyar fiatalok körében.

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke Itt olvasható:

http://www.editura.ubbcluj.ro/bd/ebooks/pdf/2816.pdf

A kötet megvásárolható:

• Kolozsváron a BBTE Könyvesboltban https://libraria.ubbcluj.ro/produs/erdelyi-magyar-ifjusag/
• Székelyföldön a Gutenberg könyvesüzletekben, de nemcsak!
• Magyarországon a Libri hálózatában, illetve online is rendelhető: https://www.libri.hu/konyv/veres_valer.erdelyi-magyar-ifjusag.html

szerda, 2021. május 12.

16:20-17:00

Kustán Magyari Attila: Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába

https://www.abelkiado.ro/hu/konyv/2652/ebredok-bevezeto-az-osszeeskuves-elmeletek-vilagaba

 

szerda, 2021. május 12.

19:20-20:30

Kiss Dénes „Nekünk csak ez van.” Vallás és egyházak a rendszerváltás utáni Erdélyben. Exit-Kisebbségkutató Intézet, 2020.

https://ispmn.gov.ro/carte/preview/9786069091227

A könyvet bemutatja: Bálint Róbert Zoltán

Házigazda: Péter László

 

csütörtök, 2021. május 13.

18:30-19:00

Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló. A politikától a hétköznapig. Napvilág Kiadó,
Társadalomelméleti műhely 2021. Referál: Toró Tibor.

https://napvilagkiado.eu/termek/a-szekely-zaszlo

Diákok kreatív mikrofilmjei társadalomszerkezeti témákban 

Bemutatásra kerülnek: 2021. május 13-án 16,00 órától, valamint a későbbi szünetek alatt újranézhetők.

Irányító: dr Veres Valér egyetemi tanár

A néhány perces kreatív mikrofilmek, összeállítások szerzői a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet szakjainak másodéves diákjai. Az anyagokat a Társadalomszerkezet tantárgy szemináriumi feladataiként készítették, ebből válogattuk ki a sikeresebb darabokat a nyilvánosság számára, a diákok belegyeezésével. 

Kreatív feladatok témái a következő, előre magadott keret-témákhoz kapcsolódnak:

• Egy elitprofil készítése és bemutatása: egy elithez tartozó személy/család karrierútja, szociológiai jellemzői
• Egy középosztályi életstílus bemutatása

• Szegénységhez, jövedelmekhez vagy egyenlőtlenségekhez kapcsolódó témában egy érzékenyítő összeállítás készítése

Az elkészített anyagok elsősorban a szakirodalom és az interneten elérhető világ információialapján összeállított munkák, főleg didaktikai célt szolgálnak. A diákok használják a digitalizált világunk eszközeit, de kevésbé élnek a tereptapasztalatokkal benne. Ezért a félig zárt, kijárási korlátozásokkal és online eszközökkel történő oktatási körülményeket, terepezési feltételeket jól tükrözik.

A kiválogatott diákmunkák az alábbiakban tekinthetők meg:

• Egy középosztályi életstílus bemutatása
• A posztmodern középosztály
• Út az elitbe: Meghan Markle