A szuburbanizáció a jelenlegi városnövekedés, valamint a nagyvárosi területek átszerveződésének talán legfontosabb aspektusa. A jelenség arra vonatkozik hogy új lakóhelyek létesülnek a klasszikus értelemben vett városon kívüli területeken, ahova a megfizethetőbb, kényelmesebb, tágasabb, kevésbé zajos és szennyezett otthon keresésének reményében a városi fehérgalléros és többnyire középosztályhoz tartozó népesség kiköltözik. A szuburbanizáció folyamatában létrejövő új lakónegyedek (szuburbiák) szervesen kapcsolódnak a városhoz, hiszen az ittlakók többsége a munka, az életmód és életstílus szempontjából a városhoz kötődik: ott dolgozik, oda viszi gyereket óvodába, iskolába, oda jár szórakozni és populáris vagy magaskultúrát is ott fogyaszt - azaz munka és szabadideje jelentős részét a városban tölti.

A különböző, hátrányos helyzet kompenzálására létrejött szervezetek számos kihívással küzdenek. A közelmúltban lezajló társadalmi, gazdasági változások érzékenyen érintették ezen szervezeteket. Nincs ez másként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Roma Szakkollégium esetén sem. Előadásunkban megvizsgáljuk azokat a szervezeti jellemzőket, erőforrásokat melyek lehetővé tették a sikeres alkalmazkodási stratégiák megvalósítását. Megvizsgáljuk, hogy az alkalmazkodás során hogyan változtak meg a szervezet céljai, a környezet változásai hogyan hatottak a szervezet működésére

Előadásom az erényetikai érvelés lehetőségeire kérdez. A gondolatmenet az erényetikai és a deontológiai megközelítés különbségeinek vázolásából indul ki. Ezt követően olyan perspektívák körvonalazására vállalkozik, amelyekben a társadalomtudomány és az erényetika egymást szervesen kiegészíthetik. Végül annak a kérdésnek járok utána, hogy az erényetika milyen szerepet tölthet be a szakmaelméleti háttér megalapozásában.

Az óvodai iskolai segítés új intézmény Magyarországon. A szakemberek, akik ezt a munkát végzik valamely szociális képzési formában szerezték a diplomáikat. Előadásomban az általuk folytatott egyéni, csoportos és közösségi munkát, valamint a velük végzett szupervízió tapasztalatait ismertetjük. Bemutatjuk a találkozások szupervízori, coach-i és mentori elemeit, azok arányát, és a két végzettség közötti különbségek jellemzőit.