Az UPLIFT projekt – Urban PoLicy Innovation to address inequality with and for Future generaTions, azokat a makro és mikro tényezőket vizsgálja, amelyek az egyenlőtlenségek kiéleződését, a városi szegénység kialakulását és fennmaradását erősítik. Ennek keretében Sepsiszentgyörgy egyike annak a 8 európai városnak, ahol széleskörű kvalitatív kutatás zajlott a helyi fiatalok (15-29) szociális sebezhetőségeinek feltárására, amelyek különböző fokú kirekesztettség, társadalmi kiszolgáltatottság kialakulásához járulnak hozzá. Három meghatározó terület elemzésével (oktatás, munkavállalás és lakhatás) és három releváns célcsoport bevonásával az esettanulmány azokra a mechanizmusokra világít rá, amelyekkel az emberek mikro-, azaz egyéni szinten eligazodnak az egyenlőtlenség dimenzióiban.
Az elmúlt harminc évben a szülők migrációja és annak a családi környezetre gyakorolt hatása etikai vita tárgyát képezte Kelet-Európában. Ez idő alatt a gyermekeket gyakran szociális árváknak, a külföldön dolgozó szüleiket pedig elhanyagolónak állították be. A legújabb kutatások és tapasztalatok azonban a szülői migráció hatásainak összetettebb képét tárták fel, a hátramaradt gyermekekre való hatás tekintetében is.
A CASTLE - Children Left Behind by Labour Migration[1], egy folyamatban lévő (2021 júniusa - 2023 decembere) projekt melynek célja a jelenség még árnyaltabb megértése, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna esetében. Ennek keretében egy átfogó, participatív kutatást végeztünk melyben gyermekjóléti megközelítéssel vizsgáljuk a transznacionális családok működésének a szűkebb és tágabb családtagokra, más fontos személyekre és családi kapcsolatokra gyakorolt hatását. A társkutatók a kutatási folyamat minden szakaszában részt vettek: a képzésben, az adatgyűjtés megtervezésében, a kutatási résztvevők toborzásában, az adatok elemzésében és az eredmények terjesztésében. Az előadás ennek a munkának a folyamatát, kihívásait és eredményeit szemlélteti, a romániai tapasztalatok alapján.
Az előadás egy 2021 novemberében végzett telefonos reprezentatív kérdőíves kutatás alapján próbálja feltérképezni a tudományellenességet befolyásoló tényezőket a romániai és a romániai magyar népesség körében. A különböző magyarázó modellek mellett azt is vizsgálja, hogy milyen mértékben köthető a COVID-19 védőoltás elutasítása a tudományellenesség fogalmához és melyek a meghatározó különbségek a románok és romániai magyarok között.
A cigánysággal kapcsolatos dialógusokban többször szerepelnek olyan roma életutak, amelyekben az egyén valamiképpen ki tud emelkedni halmozottan hátrányos helyzetéből. A sikeres cigányokkal kapcsolatos társadalomtudományos kutatások fókuszában két fő kérdés állt: milyen szocializációs tényezők indítják el az egyéneket a mobilitási pályákra, illetve, megtartható-e a cigány identitás a mobilitásban.