A tréning jellegű foglalkozáson a résztvevők megtapasztalják a kapcsolati háló szerveződési sajátosságait. Saját élményt szereznek a kapcsolatainkban megjelenő „terjesztés”, „növekedés” jelenségéről, annak előnyeiről, és hátrányairól. Közvetett és közvetlen módon fókuszba kerül a kapcsolati hálóban rejlő erőforrások tudatos kihasználásának, kiaknázásának lehetősége is. Ezeket az élmények aktualizáljuk a szociálisan hátrányos helyzetű célcsoportokat jellemző segítői munkára is.
Ha egy lenge pillantást vetünk a közösségi média kommentfelületeire, akkor könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy a boldog kommentelők egy rendkívüli tudáskészlet birtokában vannak. Lehengerlő magabiztossággal „fejtik ki” megkérdőjelezhetetlen „szaktudásukat”; (ál)tekintélyt parancsoló „kinyilatkoztatásaik” bármilyen kérdésben egyértelműek és vitathatatlanok, cáfolhatatlanok. Ezek a nyelvi beszédaktusok – bár önmagukban is diszfunkcionálisak – egy tágabb jelenség tünetei: a klasszikus, kanonizált tudásellenesség jelei.
A bevezető jellegű előadás empirikus példák és beszédes mikró-esettanulmányok mentén járja körül korunk egyik akut társadalmi problémáját, a tudás- és tudományellenesség kérdéskörét, annak lehetséges okai keresve. A jelenség tágabb kontextusának vázlata után, az előadás az oktatási rendszer, a politika, a klasszikus média és közösségi platformok szerepe mentén tárgyalja a tudomány, tudás és szakértő szerepek változásait, amelyek a kommentelő tömegek lázadásához és tudás relativizálódásához vezettek.
Kutatásunk a COVID-19 világjárványról szóló összeesküvés-elméletek magyarországi elterjedtségére és tartalmára, valamint az oltási attitűdökre gyakorolt hatásukra fókuszál. Mivel az oltás felvételéről való döntés egy meglehetősen összetett folyamat, elemzésünk során több olyan közvetlen- és közvetett mechanizmust is figyelembe veszünk, amelyek mind az összeesküvés-elméletekben való hitet, mind az oltási hajlandóságot befolyásolják. Elemzésünk során különös hangsúlyt fektetünk az érintettség szerepére, nevezetesen hogy a válaszadó vagy annak közeli barátja, rokona tapasztalt-e súlyos tüneteket, kórházi kezelést vagy (barátok és rokonok esetén) szélsőséges esetben halált a COVID-fertőzés miatt.
Az előadás során a „BBTE hallgatóinak attitűdjei a Covid-19 világjárvány egyetemi tanulmányokra gyakorolt hatásairól" című felmérés eredményeit mutatjuk be.
A kutatás 2022. március-áprilisában zajlott. Célja az volt, hogy megismerjük a hallgatók véleményét mind az online, mind a szemtől-szembeni, mind pedig a hibrid oktatási módokról, valamint a tanulással kapcsolatos kihívásokról. A bemutatandó elemzés keretében azt vizsgáljuk, hogy milyen jellegű nehézségekkel küzdöttek a diákok az online oktatás idején, és a "vizsgált csoportok" milyen jellemzőkkel rendelkeznek. Az előadás során röviden arra is kitérünk, hogy milyen mértékben vállaltak a hallgatók diákmunkát, milyen formában és hogy a világjárvány korlátozásai milyen hatással voltak a munkahelyi tevékenységekre (home office).