A részmunkaidő a vagy a rugalmasan kezelt munkaidő kérdése és ennek lehetősége, szükségessége, előnye egy olyan gyakorlati jellegű téma, amely egyaránt érinti a munkadó szférát mint a munkavállalók közösségét. Mindaz, aki nem tartozik bele a két halmaz egyikébe, az elvileg és/ vagy politikailag fejtegeti véleményét.
Egy gyakorlati kérdésre gyakorlati választ kell adni, és erről a témaról érdemes úgy beszélni, hogy az gyakorolható és kézzel fogható legyen.

Szvetelszky Zsuzsanna a vállalati informális kommunikáció kutatójaként számos tapasztalattal rendelkezik a megtartás, a bevonzás, a munkáltatói márka és az elkötelezettség rejtett aspektusairól. A huszonegyedik században, a social media korában a beosztott is kommunikál: néha többet, mint cégének a hivatalos kommunikációval megbízott vezetője. Ha megismerjük, mi szervezi ezt a kommunikációt, akkor hatékonyan tudjuk alkalmazni a toborzás és a megtartás folyamataiban is.

Ha elvonatkoztatunk a modern stadionok fóliázott világától, a profizmus lelketlen ridegségét árasztó élvonaltól, a sportmédia futballsztárjainak tünékeny csillogásától, rá kell ébrednünk, a labdarúgás hétköznapi valóságunknak is pontos hőmérője. Kiváltképp, ha falusi közegről beszélünk, ahol a futballmeccs hagyományosan a helybeliek közös ünnepét, találkozási fórumát, identitáserősítő tényezőjét jelenti. Óvatosan használjuk a jelen időt, hiszen a hosszú évtizedeken át fennálló rend egy ideje megbomlani látszik, a szórakozási lehetőségek szélesedésével, a technikai eszközök terjedésével és a helyi kötődések gyengülésével a falu futballcsapatának szerepe fokról fokra átalakult, szimbolikus jelentése gyengült. Mégis, széles társadalmi beágyazottsága révén a futball alkalmas arra, hogy segítségével kitapintsuk és bemutassuk a magyar vidék mindennapjainak változásait, derűjét, humorát vagy éppen nehézségeit, kihívásait.

Az előadásban az olimpikonok és a magyarországi sajtó alkalmazottjai közötti kapcsolatokat és interakciókat elemzem a következő kulcsfogalmak mentén: tipikus attitűdök, elégedettség és visszautasítás. Nagy általánosságban az elit sportolók és olimpikonok elsődleges célja, hogy megfelelő módon, szinten és körülmények között tudjanak edzeni, hogy a világversenyeken kiváló eredményeket érjenek el. Azonban ezzel párhuzamosan a média kiváltképpen abban érdekelt, hogy közönségük számára figyelemre méltó és olvasottságot-nézettséget produkáló történeteket közvetítsenek, amelyek az olimpikonok szempontjából kedvezőtlenek, kedvezőek, provokatívak, informatívak vagy bombasztikusak, szenzáció-hajhászok lehetnek. Jelen előadásban három lényegi kérdésre keresem a választ.