Jelentős változások történtek a közép-kelet-európai országokban az elmúlt évtizedek során. A változások egyik fontos színtere volt a munkaerőpiac. Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság utáni átalakulás és az Európai Unión belüli bérkülönbségek. Izgalmas kérdés, hogy mit hoz a jövő ezen a területen. Hogy tudunk gazdálkodni a legfontosabb erőforrásunkkal, az emberi erőforrásokkal?

Magyarországon akadémiai és nem akadémiai közegben a rendszerváltás óta is folyamatosan voltak olyan kutatások, amelyek különféle etnikai-nemzeti kisebbégeket érintettek. Az előadásban röviden áttekintem, az elmúlt 30 évben milyen intézményi szereplőkhöz kapcsolódtak elsősorban, illetve hogyan intézményesültek a kisebbségkutatások. Kitérek ugyanakkor arra is, hogy a mindenevő politika az elmúlt évtizedekben hogyan akarta/akarja minduntalan felzabálni e tudományos területet.

Az üzleti szolgáltatóközpontok (Shared Services Center/SSC) az utóbbi 10-20 évben terjedtek el Kelet-Közép/Európában és hangsúlyosan Magyarországon. Ezen jelenség részeként egyre több multinacionális cég egyre több folyamatát hozta az ilyen központokba. Előadásomban egy Budapest-székhelyű SSC példáján mutatom be egy ilyen központ létrejöttét és fejlődését, különös tekintettel a munkamennyiség és folyamattípusok alakulására, bővülésére.

A nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló szakirodalom egyik fontos megállapítása, hogy az 1990-es évek elejére az oktatásban és a munkapiacon a kelet- és nyugat-európai társadalmakban a nemi egyenlőtlenségek mintázataiban számtalan hasonlóság volt. Ez azért is figyelemre méltó, mert míg a szocialista rendszerekben a gazdasági folyamatokat elsődlegesen az állam, a nyugati társadalmakban az erőforrásokhoz való hozzáférést döntően a piac szabályozta. Közép- és kelet-európai kontextusban jelentős irodalma van annak a kérdésnek, hogy miként érintették a rendszerváltások a nők szocialista rendszerben kialakított pozícióit: ez nem volt egyenlőség abszolút értelemben, mégis számos tekintetben lezajlott egyfajta emancipáció a 20. század közepéhez képest. A kérdés, amelyet előadásomban vizsgálok, az, hogy a rendszerváltás óta elvégzett népszámlálási adatok tükrében mi mondható el a romániai nők társadalmi és gazdasági pozícióinak alakulásáról. Hogyan érintette őket a rendszerváltás, miként alakult elsősorban iskolázottsági és munkaerőpiaci helyzetük.