Az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég felmérést készített az erdélyi magyarok körében április 1-10. között. A kutatás társadalmi céllal, önkéntes alapon készült. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a koronavírus-járvány kérdésköréhez. Több témára fókuszáltunk: a lakosság egészségügyi érintettsége, a helyzet általános percepciója, gazdasági és szociális hatások, munkaerőpiaci következmények, illetve oktatási kérdések. A kutatás eredményei publikusak, a részletes elemzések a http://statisztikak.erdelystat.ro honlapon elérhetőek.

Globalizáció és annak különböző következményeinek a menedzselése különböző világszervezetként fellépő közegek feladatköre. Az egészségügy globális vonatkozásait a WHO kezeli. Mindenekelőtt az által, hogy egyes betegségekre vonatkozó globális adatokot strukturál, hogy ahhoz viszonyítva nemzetállami, regionális helyzetek válljanak értelmezhetővé.

Nos, egy olyan globális járvány vonatkozásában mint a mostani, ez egy kiemelkedően fontos tevékenység. Viszont sokszor elfelejtjük, hogy az adatok az elõzmények által befolyásolt látásmód termékei és nagy eséllyel objektív valószágértékként kezeljük azokat. Ugyanakkor a kételkedők, sokszor ugyancsak adatokra támaszkodva (vagy összeesküvés elméleteket idézve) megkérdőjelezik vagy az adatok helyességét, vagy az azokra alapozó következtetéseket.

A 2020. februárjában Európában is megjelent Koronavírus járvány. Márciusban Romániában is terjedni kezdett, és hamarosan a WHO világjárvánnyá nyilvánította, mivel a világ legtöbb országában elterjedt. A különböző országokban, eléggé hasonló módon, kijárási tilalmat, közlekedési korlátozásokat vezettek be, és sok helyen felfüggesztették az oktatást. A turizmus és a vendéglátóipar nagyrészt leállt, ezért a népességet nem csupán a megbetegedés, elhalálozás veszélye fenyegeti, hanem a munkanélküliség, elszegényedés, egyes esetekben akár az éhezés, mások pedig a bezártság miatt kerülnek lelki vagy társadalmi szempontból problémás helyzetbe. Az egészségügyi rendszer több szempontból is felkészületlen volt, számos országban, egy gyorsan terjedő járvány kezelésére.

A „koronavírus-elleni küzdelem” során a nyomkövető technológiák szerepe korábban nem érzékelt módon megnőtt és legitimálódott. Azonban a felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek. Az előadás a koronavírus felügyeleti kapitalizmus körülmények között működő társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait veszi számba.