Az előadás azt tekinti át, hogy a román többség hogyan viszonyul a magyar kisebbséghez általában, a kisebbségi jogok különböző dimenzióihoz, illetve a magyarállampolgárság-politikához. A bemutató mennyiségi adatokra épül, és az 1994 és 2016 között ebben a témában készült közvélemény-kutatásokat tekinti át. Az eredmények tekintetében elsőként azt érdemes kiemelni, hogy miközben a vizsgált időszakban a román kisebbségpolitikai rezsim egy "pluralista" irányban mozdult el (például a nyelvhasználat vagy az oktatás tekintetében), a román közvéleményen belül a kisebbségi jogokhoz való viszony konstans és meglehetősen negatív. A másik fontos eredmény, hogy ugyanez nem mondható el a magyarállampolgárság-politikáról, amellyel kapcsolatban a románok egyre nagyobb többsége megengedő. Az előadásban a trendek bemutatása mellett a miértekre és a következményekre is megpróbálok rávilágítani.

A munka társadalmi szervezése radikális változásokon megy át. Egyesek a munkaviszony rugalmasságáról, mások a munka eltűnéséről beszélnek, értve ezalatt a munka társadalmi szerveződésének a jóléti kapitalizmusban kialakult és normatív módon tételezett modelljének a térvesztését. Ha ezt a térséget nézzük, a folyamat leginkább a munkamigráció kontextusában ragadható meg. A szabályozatlan munkamigráció a migráns munka iránti igények növekedésével ötvözve eredményezte a kilencvenes évek során a munkaviszonyok masszív ínformalizálódását. Majd később, az EU-s integrációt követő regularizációs keretekben, olyan alkalmazási formák elterjedését, amelyek, habár formális jogi értelemben véve nem föltétlenül törvénytelenek, a munka társadalmi szervezésének egy olyan új keretét eredményezték, amelyet talán legsemlegesebben a non-standard alkalmazás terminusával írtak le. A non-standard munka formái és következményei radikális változásokat eredményezetek egyes sebezhetőbb kategóriák társadalmi helyzetében, a család és a társadalom viszonyában.

The presentation will deal with the distal and proximal processes resulting in the conflicts stemming from the transition to market economy and liberal democracy in Hungary between 1989 and 2010. The paper discusses the repercussions of the illiberal turn in Hungarian politics after 2010. The paper argues that against all expectations the transition process has been halted by existential and epistemological insecurities unleashed by the unbearable burdens of the market economy and liberal democracy. Increased social inequality, ethnicization of deep-poverty, inability to grow were the consequences that have become worse by the inability to cope with the traumas of the past such as the Holocaust and the Trianon treaty. The future will show how effective will be the National Cooperation System established in 2010.

A nemek közti egyenlőtlenségek egyes országokban tapasztalható szintjének összevetéséhez és országrangsorok kialakításához számtalan összetett globális index áll a rendelkezésünkre. Idetartozik pl. a Világgazdasági Fórum által kiadott Global Gender Gap Index vagy az EIGE által megalkotott Gender Equality Index. Frissített eredményeik publikálásakor, illetve jellemzően nőnap környékén megszaporodnak az olyan sajtóbeszámolók és cikkek, melyek az indexek segítségével igyekeznek bizonyítani Magyarország (ritkábban az egész kelet-közép-európai régió) „lemaradását”, „leszakadását”, „alulfejlettségét”, „tradicionalizmusát” más országokhoz képest, már ami a nemek közti egyenlőség kérdését illeti.