Ebben az előadásban az erdélyi magyarok között tapasztalható jövedelem-különbségek okait próbáljuk feltárni. Magyarázó modellünkben két tényező hatását vizsgáljuk behatóbban: a román nyelv ismeretét, és a társadalmi kapcsolatok kiterjedtségét. Adatainkból kiderül, hogy a munkaerőpiacon a nyelvtudás és a nyelvi környezet is egy erős szelekciós szempont, aminek a jelentőségét az eddigi kutatások alábecsülték. A többségi nyelv ismeretét három tényező határozza meg: a nyelvi kitettség (beleértve a média szerepét), a nyelvtanulás hatékonysága és a nyelvtanuláshoz kapcsolódó gazdasági ösztönzők. A nyelvi kitettség erősen összefügg azzal, hogy mennyire intenzív a többséggel való érintkezés, milyen gyakoriak a románokkal való kapcsolatok. A kutatás során megvizsgáltuk azt is, hogy ezeknek a híd-kapcsolatoknak van-e a nyelvtudástól független, önálló hatásuk a jövedelmekre.
Előadásomban abból a feltételezésből indulok ki, hogy a primer kulturális fogyasztás mögött olyan kulturális transzferek húzódnak meg, amelyek determinisztikus kapcsolatban vannak az elsődleges tényezőkkel. Az, hogy az adott pillanatban ki mit fogyaszt, kulturálisan többféle tényező együttes eredménye. Mit is jelent ebben a tényezőláncolatban a kulturális transzfer? Olyan kölcsönös, egymásra ható értékátadás, amely befolyásolja ez egyén érdeklődését, érzékelését és érzékenységét Ezt az értékátadást a továbbiakban 4É-nek nevezzük A generációs értékátadásnak vertikális és horizontális formái is vannak. Míg az első, tehát vertikális generációs transzfer esetében időben elnyúló, hosszú folyamatról beszélünk, a horizontális kulturális transzfer lehet rapid, pillanatnyi, úgy is fogalmazhatnánk, hogy divatszerű.
Az előadás a legutóbbi népszámlálás, illetve a legfrissebb statisztikai adatok alapján foglalja össze az erdélyi magyarok iskolai végzettségével, illetve a beiskolázási számokkal, arányokkal kapcsolatos ismereteket. Az előadás második részében a 2012–2016 közötti vizsgaeredmények kerülnek bemutatásra, kiemelt hangsúlyt fektetve a magyar tannyelvű osztályba járó diákok teljesítményére, illetve ennek az ezt befolyásoló tényezőkre.
- Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést
- László Éva: Az emberkereskedelem arcai Romániában az EU csatlakozás után
- Megyesi Boldizsár (MTA TK, Budapest)- A hagyományok felélesztése vagy divatkövetés: az ökológiai gazdálkodás intézményesülése és helyzete Romániában
- László Éva (BBTE) - Cselédek, szolgák, rabszolgák. Kortárs foglalkoztatási formák a mezőgazdaságban - romániai tapasztalatok