Miközben napjainkban egyre több szó esik az akadémiai diskurzusban közösségi kezdeményezésekről és participatív gyakorlatokról városi terekben, a gondozás, a térbeliség és a közösségek metszéspontja viszonylag kevéssé tárgyalt téma. A városok vizsgálata során hasznos eszköz lehet a társadalmi infrastruktúra (Latham & Layton, 2019) fogalma, amely olyan terekre, létesítményekre, intézményekre és közösségekre utal, amelyek lehetővé teszik a társadalmi kapcsolatokat a városi környezetben, és hozzájárulnak a város működéséhez a befogadás, az autonómia, a hozzáférhetőség és a mobilitás tekintetében.